Ahol nem csak szólam az elszámoltatás

Irónia a köbön: azt a francia minisztert ítélték el adócsalásért, akinek feladata az adócsalás elleni küzdelem volt.

Három év szabadságvesztésre ítélte Jérome Cahuzacot, az adócsalás elleni küzdelemért felelős volt francia költségvetési minisztert a párizsi büntetőbíróság csütörtökön abban a perben, amelyben korábbi svájci és szingapúri bankszámlái miatt adócsalással és pénzmosással vádolták meg – tudósított az MTI. Cahuzac példája jól mutatja, hogy a nálunk régebbi uniós tagállamokban, de főleg a franciáknál egyáltalán nem szívbajos az igazságszolgáltatás, ha korrupt politikusokkal szemben kell eljárni. 

Nemrégiben Yamina Benguigui szocialista politikust ítélték jogerősen kéthavi felfüggesztett szabadságvesztésre és ötezer eurós pénzbírságra Párizsban, mert eltitkolta vagyonnyilatkozataiban, hogy egy Belgiumban bejegyzett vállalkozásban birtokol tulajdonrészt. A bíróság szerint a Benguigui nagyjából 132 millió forint értékű részvényt nem vallott be.

De nemcsak a baloldal prominenseiből lehet szemezgetni: Francois Fillonnak, a jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltjének a pozícióért azzal az Alain Juppével és Nicolas Sarkozyvel kellett megmérkőznie, akiknek már egyaránt volt dolguk az igazságszolgáltatással. A Sarkozyt érintő Bygmalion-ügyben jelenleg is folyik a vizsgálat, a politikus 2012-es kampányához köthető, eurómilliókról szóló botrány lényege, hogy a vádak szerint a Bygmalion kommunikációs ügynökség számlázási trükkökkel segített kicselezni a kampányköltési szabályokat a Sarkozy vezette jobbközép Népi Mozgalom Uniójának. Alain Juppé volt külügyminiszter még rosszabbul járt, őt egy tiltott pártfinanszírozási ügy miatt a bíróság 2004-ben tizennégy hónap felfüggesztett börtönre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte. Juppé példájából egyébként látszik, hogy bár sok politikus akad fenn a francia igazságszolgáltatás rostáján, ez nem mindig lehetetleníti el a későbbi karrierjüket.

A franciáknak egyébként régóta elegük van a korrupcióból, egy 2011-es felmérés során a lakosság 72 százaléka állította, hogy választott tisztségviselőik inkább korruptak és megvesztegethetők, mint őszinték, egy két évvel későbbi kutatás során pedig a francia válaszadók 38 százaléka bizalmatlanságának, 28 százaléka pedig egyenesen undorának adott hangot a politikával szemben.

Más uniós tagállamokban is találunk nagyhalakat az elítéltek sorában, a sorban előkelő helyet foglal el Silvio Berlusconi egykori olasz miniszterelnök, akit adócsalásért négy év börtönbüntetésre ítélték 2012-ben. A nem jogerős ítélet végül alaposan „megszelídült”, a szexpartijairól és fociimádatáról ismert botrányhősnek végül csak tíz hónapig kellett közmunkát végeznie. 

Spanyolországban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezetője, a nem mellesleg számos korábbi – például a miniszterelnök-helyettesi és gazdasági miniszteri – kormánytisztséget is betöltő Rodrigo Rato ült szeptemberben a vádlottak padjára. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt négy és fél év börtönt, 840 millió forintnak megfelelő kártérítést és 33,7 millió forintnyi pénzbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. Rato állítólag több milliárd forintnyi összeget költött el magáncélra hitelkártyacsalással a Caja Madrid nevű spanyol óriásbank pénzéből.

Persze Kelet-Európában is akad példa kemény korrupcióellenes harcra. Romániában a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) ennek az élharcosa, a szervezet beszámolója szerint 2015-ben összesen 1250 esetben emeltek vádat magas vagy közepes szintű tisztségviselő ellen korrupció miatt. Köztük van Victor Ponta volt miniszterelnök, aki ellen okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének gyanújával kezdeményeztek bűnvádi eljárást. Adrian Nastase korábbi kormányfő börtönbe is került kínos ügyei miatt.