Az uniós vezetők egyébként kikötötték: a máltai elnökség végéig, azaz júniusig végleges döntést kell hozni a menekültügyi reformról – Angela Merkel német kancellár márciusi határidőt szeretett volna. A Törökországgal kötött márciusi migrációs alkuval, úgy tűnik, elégedettek az uniós vezetők, és nem félnek attól, hogy Ankara felmondaná az alkut, legalábbis erre utal, hogy a következő négy hónapban nem terveznek tárgyalásokat a törökökkel.
Megállapodás született ugyanakkor az Oroszország ellen elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról. A döntés önmagában nem meglepő, az oroszokkal fennálló viszonyban beállt változásokat ugyanakkor jól jelzi, hogy öt hónap után ismét összeül Brüsszelben a NATO–Oroszország Tanács – erről maga Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára beszélt csütörtökön. „Amikor éleződik a feszültség, mint napjainkban, akkor még a szokásosnál is fontosabb a közvetlen párbeszéd Oroszországgal” – indokolta döntését a norvég politikus.
Az uniós vezetők kompromisszumot kötöttek az Ukrajnával kötött társulási szerződés hollandiai ratifikálásához szükséges biztosítékokról, amelyek a várakozások szerint lehetővé teszik az egyezmény végső jóváhagyását – ezt Mark Rutte mondta az ülés szünetében. A holland miniszterelnök közölte, Ukrajna nem lesz automatikusan az EU tagja, nem küldenek Kijevbe extra forrásokat, illetve biztonsági garanciákkal sem szolgálhat az EU. Ugyanakkor reméli, a határozat lehetővé teszi, hogy a hollandiai népszavazás elutasító döntése ellenére a hágai parlament végül ratifikálja a társulási szerződést. A következő brüsszeli csúcsot – a januári ülés elmaradása miatt – február harmadikán rendezik, a fentiek alapján lesz miről egyeztetni.
