Egy kamuszervezet akarta meghekkelni a jogvédőket

Nem kevés energiával próbáltak adatot lopni az AI-tól. Álvalóságot hoztak létre. Nem tudni, ki a támadó.

A Voiceless Victims (Néma Áldozatok) nevű álcivilszervezet valóságos apparátust épített ki. Honlapjuk alapján munkatársaik jó referenciákkal rendelkeztek. Kiterjedt videogalériát vezettek, hogy az tevékenységüket alátámasszák, valamint közzétették egy olyan cikket is, amelyben az al-Dzsazíra katari hírtelevízió méltatja a munkájukat. Az álcivilszervezet több mint 6000-en követték a közösségi médiában, s még egy bejegyzett címük is volt, az észak-franciaországi Lille városában.

„De mindez kamu volt” – mondta el nemrégiben az Amnesty International nevében eljáró Sabine Gagnier.

A támadás célpontja volt az Építőipari és Faipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (IFBWW), a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC), a Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITF) és az Anti-Slavery International elnevezésű, a rabszolgaság felszámolásáért küzdő londoni székhelyű szervezet is.

A Voiceless Victims „kapcsolattartója” márciusban lépett kapcsolatba velük, röviddel azelőtt, hogy nyilvánosságra hozták jelentésüket a katari körülményekről. Hónapokon keresztül leveleztek, de maga a támadás csak augusztusban történt.

„Amikor kinyitottam az egyik elektronikus levelük mellékletét, felvillant valami a képernyőn, és többé nem fértem hozzá a rendszerhez” – emlékezett vissza James Lynch, az AI igazgatóhelyettese. Az Amnesty International biztonsági rendszere a behatolási kísérletet észlelve azonnal működésbe lépett, megakadályozva minden károkozást.

Az AI ez után feljelentést tett csalás miatt. „A támadás külső jegyeit tekintve sokkal bonyolultabb volt, mint amilyeneket általában átélünk” – mondta Sherif Elsayed Ali, az AI egyik műszaki vezetője.

„Meglepően nagy energiát fektettek a támadásba” és „sok pénzbe kerülhetett”, fényévekre állt a szokásos adathalász kísérletektől – mondta Gérome Billois informatikai biztonsági szakértő.

A valójában felülről létrehozott, de alulról szerveződőnek láttatott álcivilszervezet alkalmazását a szakirodalom „astroturfingnek” nevezi. Ebben az esetben az AI számítógépes rendszeréhez akartak „nemes ügy” ürügyével hozzáférni. Erre mindössze tucatnyi szervezet lehet képes – véli Francois-Bernard Huyghe, a Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézete (IRIS) francia elemző központ szakértője, ezért különösen érdekes, hogy ki lehetett a támadás felbujtója.

A katari kormány közölte, hogy „semmi köze a Voiceless Victims létrehozásához vagy akcióihoz”.

Az AI az Egyesült Arab Emírségeket is potenciális elkövetőnek tartja, mert Abu-Dzabi korábban már próbálta hasonló módon „bemártani” Katart. Az emírségek nem válaszolt az AI megkeresésére.

„Lehetett egy vállalat is, például a katari sportlétesítmények építésében részt vevő multinacionális cégek egyike, amely így akart zavart kelteni a civil szférában” – mérlegelte a lehetőségeket.

Bárki is volt a megrendelő, a támadás óhatatlanul felhívja a civil társadalom figyelmét a kibertámadások veszélyeire – húzta alá Gérome Billois.

Az elmúlt években a Bassár el-Aszad elnökhöz kapcsolódó „Szíriai Elektronikus Hadsereg” nevű hackercsoport több nemzetközi sajtóorgánum, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet és az AI számos honlapját feltörte. A brit igazságszolgáltatás 2015-ben erősítette meg, hogy az AI után illegálisan kémkedtek a brit hatóságok. A szervezet ez után költött jelentős összegeket számítógépes rendszere védelmére, amely műszaki igazgatója szerint megóvta a Voiceless Victims támadásától.