Ezzel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba. A dublini rendeletek szerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először belépett az Európai Unióba.
Eddig nem lehetett visszaküldeni menedékkérőket Görögországba, mert több bírósági ítélet is kimondta, hogy a görög menekültügyi rendszerben embertelen vagy megalázó bánásmóddal felérő körülmények uralkodtak.
A Bizottság szerint Görögország jelentős fejlődést mutatott fel a menedékkérők kezelése terén, így márciustól megkezdődhet a menedékkérők visszaküldése, igaz, a nagy nyomás miatt egyelőre csak „fokozatosan”.
„A Bizottság úgy látja, hogy Görögország jelentős előrelépést tett azzal, hogy létrehozta a menedékjogi rendszer megfelelő és olajozott működéséhez elengedhetetlen jogi és intézményi struktúrákat” – írta közleményében a brüsszeli testület.
A javaslat csak azokra a migránsokra vonatkozna, akik 2017. március 15. után lépik át a görög határt, de közülük sem lenne érvényes a kísérő nélkül érkezett kiskorúakra – pontosított a Bizottság.
„Ez a lépés még jobban eltántoríthatja az illegális úton érkezőket, illetve a továbbvonulást tervezőket” – mutatott rá Frans Timmermans, a brüsszeli Bizottság első alelnöke.
A testület egyúttal újból felszólított a menekültáradatot leginkább megsínylő Görögország és Olaszország tehermentesítésére. A Bizottság azt tűzte ki célul, hogy a tagállamok 2017 szeptemberéig 160 ezer menedékkérőt vegyenek át a két országtól, de a legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig mindössze 8162 embert helyeztek át másik tagországba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!