Megálljt parancsolt a Kreml a Közel-Keleten

A szíriai beavatkozás fordított a hadiszerencsén, s megkérdőjelezte az amerikai dominanciát a térségben.

Az új washingtoni adminisztráció hivatalba lépésével, Donald Trump hatalomra kerülésével kiderül, hogy – elsősorban a távol-keleti, Kínához fűződő kapcsolatokhoz viszonyítva – mekkora amerikai szándék és erőforrás jut a Közel-Keletre. Míg a tengerentúli palaolaj- és palagáz-„forradalom” (az Egyesült Államok energiaexportőrré válása) a hagyományos függőségek lazítását teszi lehetővé, a „humán infrastruktúra”, az évtizedes kapcsolatrendszerek visszatartó erőként vannak jelen. Mi tagadás, az új elnöknek roppant ellentmondásos követelmények között kell manővereznie a térségben, ha nem akarja elődei kudarcokba és tragédiákba torkolló ténykedéseinek példáját követni.