Nem jelölteti magát újra Francois Hollande francia elnök

A második világháború óta ő az első elnök, aki nem indul egy második ciklusért.

Az Élysée-palotából bejelentkezve élő tévéadásban jelentette be Francois Hollande jelenlegi francia államfő, hogy jövőre nem indul az elnökválasztáson. Döntését azzal indokolta, hogy nem akarja elvenni a baloldal esélyeit a győzelemre, írja a Le Parisien.

Bejelentése elején elmondta, hogy büszke az elért eredményeire, hogy a francia költségvetés egyensúlyban van, jobb állapotba került az egészségügy, egyik legfontosabb feladatának pedig a globális felmelegedés elleni küzdelmet nevezte, büszke arra, hogy a klímaegyezményt Párizsban írták alá, és a város nevét viseli. Az országot fenyegető egyik legnagyobb veszélynek a bezárkózást és a protekcionizmust nevezte. Majd ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy jövőre nem jelölteti magát:

„A hatalom gyakorlása elnökként nem vette el a tisztánlátásomat. Tisztában vagyok a kockázatokkal is, ezért úgy döntöttem, hogy nem indulok újra az elnöki posztért.”

Közölte, reméli, hogy a progresszív gondolkodók, vagyis a francia baloldal képes lesz találni egy alkalmas jelöltet. Januárban előválasztáson dőlhet el, hogy a Szocialista Párt kit indít elnöknek. Hollande saját feladatának innentől kezdve azt tekinti, hogy az országot legjobb tudása szerint vezesse, amíg a hivatali ideje tart.

A francia ötödik köztársaság történetében ő az első elnök, aki nem jelölteti magát újra. 2012-ben a konzervatív Nicolas Sarkozyt váltotta. Akinek hiába Habony Árpád a kampánytanácsadója, a hónap eleji jobboldali előválasztáson Francois Fillon és Alain Juppé is megelőzte, így ő már biztosan nem lesz elnök. Áprilisban tehát nem lehet majd szavazni a két korábbi jelöltre. 

Bár a döntés bombaként robbant a francia közéletben, valójában nem meglepő. A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján Hollande minden idők legutáltabb francia elnöke. A szavazók 4 százaléka elégedett csak a munkájával egy múlt heti felmérés szerint. Az eddig felmerült elnökjelöltek közül ő a legnépszerűtlenebb: mindössze 9 százalék mondta azt, hogy rá szavazna a jövő évi választáson, megelőzi a Köztársaság Párt jelöltje, Francois Fillon és a szélsőjobboldali Marine Le Pen is.

Bár irányítása alatt a francia gazdaság jól teljesített, több jóléti intézkedést is bevezetett, tíz százalék alá vitte a munkanélküliséget, valójában nem ez alapján ítélik meg munkáját. Elnöksége elejét magánéleti botrányai határozták meg, mivel elhagyta feleségét egy fiatalabb nőért. 2015-ben viszont két terrortámadás is történt Párizsban, köztük a francia történelem legvéresebbje, a tavaly november 13-ai mészárlás.

Miközben elfogadtatta az egyik legkeményebb nemzetbiztonsági törvényt Európában, növelte a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok állományát, bosszúhadjáratot indított az Iszlám Állam ellen Szíriában, az emberek nem érezték úgy, hogy ő lenne a megfelelő vezető, aki biztonságot teremthet. Ezt pedig megerősítette, hogy idén több újabb támadás is volt Franciaországban: júliusban egy papot öltek meg misézés közben, a Bastille-napon – az egyik legfontosabb francia állami ünnepen – egy terrorista teherautóval hajtott a tömegbe.