Nincs itt az ideje Európa feldarabolásának

Először fordult elő, hogy nem minden tagállam alkalmazta a közösen elfogadott szabályokat – figyelmeztetett az EB elnöke.

Az évforduló alkalmából rendezett hollandiai konferencián Juncker arról beszélt, hogy tíz év múlva Európa a világ bruttó nemzeti termékének (gdp) a jelenlegi 25 helyett mindössze 15 százalékát állítja majd elő, húsz év múlva pedig már egyetlen európai ország sem tartozik majd a világ hét legnagyobb gazdasága közé. Hozzátette: a 20. század elején még a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka Európában élt, ez a szám ma 5-7 százalék közé tehető, az évszázad végére pedig 4 százalékra esik.

„Ezért aztán teljes tévedésben vannak, akik úgy vélik, hogy itt az ideje a lebontásnak, Európa feldarabolásának, és a kontinens nemzeti egységekre való felosztásának – mondta. – Különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az Európai Unió nélkül.” Juncker szerint nem elég az európai integrációt a múltból kiindulva elmagyarázni. „Az EU-t azon keresztül kell megvilágítani, hogy mit tud adni a jövőre nézve” – magyarázta.

A bizottság elnöke szerint a migrációs válság lerombolta azt az alapelvet, hogy az EU a közösen elfogadott szabályokon alapul. „Ez valami új. Európa világháború utáni történelmében először fordult elő, hogy nem minden tagállam alkalmazta a közösen elfogadott szabályokat” – jelentette ki. Juncker szerint épp ezért másik pályát kell kijelölni például azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen annyira szorosan együttműködni, mint a többiek. „Ez nem lenne tragédia, és válsághelyzet sem. Ez esély lenne – fogalmazott. – A szerződéseket a mai világhoz kell igazítanunk.” A bizottsági elnök utalt rá, hogy egy ilyen másik pálya akár a nemrég az unióból való kiválást választó britek számára is vonzó lehetne.

A hollandiai Maastrichtban huszonöt éve állapodtak meg az Európai Közösségek állam- és kormányfői a szervezet helyébe lépő, 1993. november 1-jén megalakult Európai Unió alapszerződésében.

A maastrichti szerződéssel létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező, hárompilléres Európai Unió. Az első pillér a korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, kibővülve az Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával, a második a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik a bel- és igazságügyi együttműködés.

Az Európai Unióval együtt számos új intézmény jött létre, mint például az Európai Ombudsman, az Europol, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, intézményesült az Európai Tanács. Az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelték az Európai Számvevőszéket, s több intézmény, mint például az Európai Bizottság, új nevet, az Európai Unió Bírósága új hatáskört kapott. A szerződés biztosította a közösségi szinten egyeztetett tevékenységet a jogalkotás és igazságszolgáltatás egyes területein, a közösségi jogot érintő kérdésekben bevezette a miniszteri tanács és az Európai Parlament együttes döntését, létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, s további területekre – köztük az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem területére – terjesztette ki a közösségi fellépést. Tizenegy tagállam 1999. január 1-jén bevezette a közös fizetőeszközt, az eurót, amely 2002 óta a készpénzforgalomban is átvette az addigi nemzeti valuták szerepét.