Noha végső soron a konfliktus megoldását szolgálja az evakuáció, helyszíni tudósítások szerint nem éppen kéjutazásról van szó: a buszok zsúfoltak, a legyengült, beteg utasok, köztük sok gyermek nem tudnak kimenni vécére, és sokan hánynak. A kísérők mindazonáltal mindenkit türelemre és kitartásra ösztönöznek, mondván, most van lehetőség a távozásra, ezzel kell élni, mert ki tudja, milyen fordulat következik a háborúban.
Miközben a terepen, úgy tűnik, sikerült haladást elérni, hosszú idő óta először előrelépést eredményeztek a diplomáciai erőfeszítések is. Hétfőn New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben felkérte „a világszervezetet és más releváns intézményeket, hogy végezzenek megfelelő, semleges megfigyelést” az aleppói tömeges evakuáció kapcsán. A 15 tagú testület – amelyből öt nagyhatalomnak vétójoga van – az orosz–nyugati ellentéteket áthidalva jutott egyezségre. Az oroszok és többször a kínaiak is korábban több nyugati kezdeményezésnek útját állták, mert úgy ítélték meg, hogy az igazságtalanul járna el az általuk támogatott féllel, Bassár el-Aszad szír elnök rendszerével, illetve a hozzá lojális társadalmi csoportokkal szemben.
Az Egyesült Államokban novemberben lezajlott elnökválasztás nyomán zajló Obama–Trump átadás-átvétel időszakában a kezdeményezés jól láthatóan a válsággóchoz közelebb eső hatalmak kezében van. Ezt jelzi, hogy a napokban telefonon egyeztetett Aleppóról Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A török külügyminiszter, Ahmet Cavusoglu pedig kedden Moszkvába utazik, ahol találkozik orosz kollégájával Szergej Lavrovval, valamint iráni partnerével, Mohammad Dzsavad Zariffal. A szíriai harctéri folyamatokra nagy befolyással bíró erők képviselői igyekeznek kihasználni az amerikaiak bénultságát, még akkor is, ha a megválasztott elnök, Donald Trump korábbi kijelentései arra engednek következtetni, hogy kompromisszumot keresne Oroszországgal, a szír rezsim helyett pedig teljes erővel az Iszlám Állam terrorszervezetet venné célba. A bizonytalansági faktor Trump kinyilvánított Irán-ellenessége s ebből fakadóan az, hogy a Teheránnal kötött nukleáris programjának korlátozásáról szóló alku felmondása milyen hatással lenne az irániak szíriai fellépésére vagy az Izraellel szemben álló, de Szíriában is érintett Hezbollah viselkedésére.
