Putyin 13., ezúttal 69 percig tartó éves üzenete végén ejtett szót a külpolitikáról, beszédében túlnyomórészt a társadalmi és gazdasági kérdésekre összpontosított. Nagy hangsúlyt fektetett a nemzeti egység és a hagyományos értékek megóvásának témakörére. Az 1917-es februári (polgári) és októberi (bolsevik) forradalom közelgő 100. évfordulójával összefüggésben például megbékélésre és állampolgári egyetértésre hívott fel.
„Ne feledjük, hogy egységes nép vagyunk, egy nép vagyunk, és egy Oroszországunk van” – hangoztatta.
Putyin szerint az orosz gazdaság úton van a fellendülés felé, egyes iparágakban és a mezőgazdaságban növekedés észlelhető, a tavaly csaknem 13 százalékos infláció pedig az idén a várakozások szerint 5,8 százalékra mérséklődik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy mezőgazdasági kivitelből nagyobb bevétele van Oroszországnak, mint a fegyverexportból. Putyin szerint amíg 2015-ben ez utóbbiból 14,5 milliárd dollár folyt be, addig az agrártermékek eladásából 16,2 milliárd bevétel származott, idén pedig 16,9 milliárd várható.
Mint mondta, Oroszország gazdasági problémái nem annyira a szankciókból, hanem belső problémákból fakadnak. (Tavaly az orosz gazdaság 3,7 százalékkal zsugorodott, és a folyamat idén is tartott, az alacsony olajárral és a nyugati gazdasági büntetőintézkedésekkel súlyosbítva.) Hangsúlyozta, hogy a kormánynak ösztönöznie kell a növekedést, a költségvetésnek a szénhidrogének árától függetlenül stabilnak, az adórendszernek pedig kiszámíthatónak kell lennie.
Putyin elmondta: azzal bízta meg a kormányt, hogy májusra dolgozzon ki egy 2025-ig szóló, részletes akciótervet Oroszország világgazdasági helyzetének javítására. Egyebek között szót ejtett a gazdaság önerőből történő digitalizálásáról, amely szerinte mind a biztonsági, mind a műszaki függetlenség szempontjából fontos.
