Közös érdek híján aligha lehet stabil a fegyvernyugvás, Szalai szerint azonban nincs olyan pont, amelyben valamennyi fél egyetértene. – Aleppó példáján látni lehet, hogy a harcokban már a szemet szemért elvet alkalmazzák – folytatta. Amikor az Iránhoz hű síita milíciák megtámadták a Kelet-Aleppóba tartó humanitárius segélyeket, válaszul a felkelők a tartomány síita falvaiba küldött segélykonvojokra lőttek. Egy ilyen, ösztönös gyűlölködés vezérelte konfliktusban pedig különösen nagy probléma, hogy a csütörtökön kihirdetett megállapodás betartásának nincs meg a megfelelő nemzetközi monitoringrendszere.
Ilyen esetben egyedül a kölcsönös bizalomra lehet építeni, ebben a helyzetben azonban az nincs meg – mondta Szalai. De tovább nehezíti a helyzetet, hogy nemcsak a helyi, hanem a globális szereplők közötti együttműködést is konfliktusok nehezítik meg. A szakértő szerint már a tűzszüneti megállapodás során is érezhető volt a feszültség Moszkva és Ankara között, amiért továbbra is Bassár el-Aszad személye a felelős. A Moszkva támogatását élvező szír vezető sorsa a tűzszünet kihirdetésekor is foglalkoztatta Törökországot, miközben Vlagyimir Putyin látványosan kerülte a témát.
Törökország megjegyezte, hogy bár Aszad nem került szóba a tárgyalások során, nincs jövője Szíriában – mondta Szalai. A szakértő azonban hangsúlyozta: a tartós békére elég alapot adhat, hogy a két ország között megvan a hajlandóság a kompromisszumra. Kérdés azonban, hogy milyen változást hoz a többtényezős egyenletben Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
A Foreign Policy szakportál pénteki cikke részletesen foglalkozik az Egyesült Államok által Szíriában elkövetett hibával. A cím: Szíria örökké folt marad Obama hagyatékán. Az elemzés vitatkozik azzal a véleménnyel, hogy Obama béna kacsa állapotát használta ki Putyin, a cikk szerint következetlen döntések vezettek a diplomáciai előny elvesztéséhez.
