Szíriában bármikor borulhat a tűzszünet

A szakértő szerint a nagyhatalmak egyeztek meg, miközben a helyi erők harci tevékenységét már leginkább az ösztönös gyűlölet vezérli.

Hiába dördültek el lövések pénteken is Szíriában, helyszíni megfigyelők mégis stabilnak ítélték a helyi idő szerint csütörtök éjféltől életbe lépő fegyvernyugvást. Az ellentmondásos helyzetre az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet pénteki kommunikációja világított rá. Először ugyanis az OSDH arról számolt be, a fegyvernyugvás életbe lépte után pár órával a felkelők kormányzati állásokat foglaltak el, Idlíb tartományban pedig a kormányerők nyitottak tüzet. Az összecsapásokról szóló hírek végigszántották a világsajtót, mire az OSDH korrigált. Bár voltak kisebb lövöldözések, Szíria „nagy részén” elhallgattak a fegyverek – mondta a szervezet szóvivője.

Az ideiglenes békét Oroszország, Törökország és Irán garantálja, az MNO-nak nyilatkozó Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő azonban elmondta, nem biztos, hogy a tartós békéhez elég a globális és a regionális hatalmak bábáskodása.

Ő a szíriai háború utolsó áldozata?

 A hároméves Hayan lehetett a harcok egyik utolsó áldozata azelőtt, hogy pénteken nulla órától Szíria nagy részén elhallgattak a fegyverek. A szír kislány azután került a Damaszkusz közeli Douma rögtönzött halottasházába, hogy csütörtökön légitámadást intéztek a lázadók által felügyelt város ellen.

Egyelőre nem látni olyan tűzszünetről szóló dokumentumot, amelyet a felkelők és a kormányerők írtak volna alá – mondta Szalai Máté, a Külgazdasági és Külügyi Intézet szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A papírforma szerint – folytatta – Oroszország és Törökország állapodott meg abban, hogy a két szemben álló fél felhagy a harci cselekményekkel. A helyzetet pedig bonyolítja, hogy a szíriai események nem kettő, hanem számtalan, szinte átláthatatlan szereplő és érdek mentén sodródnak.

Mivel nincs két, egymással szemben álló tömb, a globális és regionális hatalmak döntései alig csorognak le a helyi szereplők szintjéig – értelmezte Szalai. Hozzátette: a tartós békét megkérdőjelezi az is, hogy nem egyértelmű, kikre vonatkozik a megállapodás. A hírek szerint ugyanis nem vonatkozik az ENSZ által terrorista csoportoknak nyilvánított szervezetekre, ezzel azonban nélkülözhetetlen szereplőket hagynak ki az alkuból. Többségük valóban beágyazódik a globális terrorközösség hálózatába, a helyi folyamatokra nagy hatást gyakorló észak-szíriai kurd YPG és az al-Kaidához köthető Dzsabhat Fatah as-Sám is ilyen.

Közös érdek híján aligha lehet stabil a fegyvernyugvás, Szalai szerint azonban nincs olyan pont, amelyben valamennyi fél egyetértene. – Aleppó példáján látni lehet, hogy a harcokban már a szemet szemért elvet alkalmazzák – folytatta. Amikor az Iránhoz hű síita milíciák megtámadták a Kelet-Aleppóba tartó humanitárius segélyeket, válaszul a felkelők a tartomány síita falvaiba küldött segélykonvojokra lőttek. Egy ilyen, ösztönös gyűlölködés vezérelte konfliktusban pedig különösen nagy probléma, hogy a csütörtökön kihirdetett megállapodás betartásának nincs meg a megfelelő nemzetközi monitoringrendszere.

Ilyen esetben egyedül a kölcsönös bizalomra lehet építeni, ebben a helyzetben azonban az nincs meg – mondta Szalai. De tovább nehezíti a helyzetet, hogy nemcsak a helyi, hanem a globális szereplők közötti együttműködést is konfliktusok nehezítik meg. A szakértő szerint már a tűzszüneti megállapodás során is érezhető volt a feszültség Moszkva és Ankara között, amiért továbbra is Bassár el-Aszad személye a felelős. A Moszkva támogatását élvező szír vezető sorsa a tűzszünet kihirdetésekor is foglalkoztatta Törökországot, miközben Vlagyimir Putyin látványosan kerülte a témát.

Törökország megjegyezte, hogy bár Aszad nem került szóba a tárgyalások során, nincs jövője Szíriában – mondta Szalai. A szakértő azonban hangsúlyozta: a tartós békére elég alapot adhat, hogy a két ország között megvan a hajlandóság a kompromisszumra. Kérdés azonban, hogy milyen változást hoz a többtényezős egyenletben Donald Trump megválasztott amerikai elnök.

A Foreign Policy szakportál pénteki cikke részletesen foglalkozik az Egyesült Államok által Szíriában elkövetett hibával. A cím: Szíria örökké folt marad Obama hagyatékán. Az elemzés vitatkozik azzal a véleménnyel, hogy Obama béna kacsa állapotát használta ki Putyin, a cikk szerint következetlen döntések vezettek a diplomáciai előny elvesztéséhez.

Trump nyilatkozatai Szíriát illetően gyakran ellentmondásosak – mondta Szalai. Egyelőre tehát valamennyi fél bizonytalan Washington jövőbeli lépéseit illetően, ami a most tető alá hozott tűzszüneti megállapodáson is érződik. Ha Putyin biztos lenne abban, hogy Trumppal együtt tud működni a jövőben, nem sürgette volna egy törékeny megállapodás tető alá hozását – tette hozzá.

Támogatás az ENSZ BT-től, tűzszünetsértés

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton egyhangú határozatával támogatta a tűzszüneti megállapodást. Az Oroszország által kezdeményezett dokumentum emellett támogatásáról biztosította azokat terveket, amelyek alapján egy átmeneti kormány segítségével vezetnék ki a majdnem hat éve dúló polgárháborúból Szíriát.

Közben több felkelőcsoport is az a megállapodás felmondásával fenyegetett, mivel szerintük a kormányerők megsértették azt. „A szíriai rezsim folyamatos előrenyomulása a felkelők által tartott területekre a megállapodás végét jelenti majd" – áll a szombaton nyilvánosságra hozott, több lázadócsoport által is aláírt dokumentumból. 

A kiterjedt helyi aktivistahálózattal bíró Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a fegyvernyugvás második napján Szíria legtöbb részében betartották a tűzszünetet, ugyanakkor súlyos harcok és légicsapások voltak a fővárostól északnyugatra fekvő területeken. A kormányerők intenzív harcokat folytattak a lázadókkal a Barada-völgyben.

A Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) ellenzéki gyűjtőszervezet állítása szerint a szíriai hadsereg és a vele szövetséges Hezbollah csapatai igyekeznek kiűzni a felkelőket a térségből, ahol fontos források vannak, amelyek ivóvízzel látják el a fővárost.

A SANA szíriai állami hírügynökség viszont az ellenzékiek tűzszünetsértéseiről számolt be, míg az orosz védelmi tárca pénteki közleményében az áll, hogy a lázadók egy nap leforgása alatt 12 alkalommal sértették meg a fegyvernyugvást. (MTI)