Terrorellenes szigorítások jöhetnek a németeknél

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Térfigyelő kamerákkal, nyomkövető bokabilinccsel és a mecsetek ellenőrzésével tennének rendet.

MTI
2016. 12. 27. 20:10

Ismét előkerült az a javaslat, hogy a merénylet feltételezett elkövetője, Anisz Amri hazáját, Tunéziát és a Magreb térség többi országát sorolják át a biztonságos származási országok közé, ami felgyorsíthatja az ezekből az államokból érkező menedékkérők ügyeinek elbírálását. Ehhez az ellenzéki Zöldek támogatása is szükséges a törvényhozás tartományokat képviselő kamarájában, a Bundesratban, de ők továbbra is elutasítják a felvetést arra hivatkozva, hogy Tunézia, Algéria és Marokkó egyáltalán nem biztonságos például a független újságírók, az ellenzékiek és a homoszexuálisok számára.

A tizenkét halálos áldozatot és ötvenhárom sebesültet követelő berlini merénylet után egy héttel a legnagyobb vita a kamerás térfigyelő rendszerek kiterjesztése körül van. A szövetségi kormány az előző héten szerdán tartott ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az ügyben már korábban, a támadástól függetlenül készített javaslatát, amelynek alapján módosítani kell az adatvédelmi szabályokat, hogy szélesebb jogi lehetőség nyíljék az állampolgárok kamerás megfigyelésére a közbiztonság erősítése céljából. A kabinet azt is javasolja, hogy közhasználatú magánterületen – bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, parkolókban – is engedélyezzék rendőrségi térfigyelő kamerák telepítését a terroristák és az ámokfutók elleni harc jegyében.

Az ügy azért került viták középpontjába, mert kiderült, hogy a támadás helyszínén, a Berlin nyugati részének központjában fekvő Breitscheid téren nincsenek térfigyelő kamerák. Ilyen berendezések kihelyezése a tartományi kormányok hatásköre, és szükséges hozzá az adott tartomány adatvédelmi hivatalának engedélye. A tartományi rangú Berlin baloldali – az SPD, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal és a Zöldek alkotta koalíciós – kormánya jelezte, hogy a nyomozás lezárásáig biztosan nem bővítik a kamerás térfigyelő rendszert a főváros kezelésében lévő közterületeken. Ezt a tartózkodó hozzáállást élesen bírálta és felelőtlennek nevezte a Berlinben ellenzékben lévő CDU és a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG).

A rendőrségi térfigyelő rendszerek kiterjesztését sürgette a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, mások viszont óvtak ettől. Például az ügyvédek legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a német ügyvédi egyesület (DAV) részéről hangoztatták, hogy a kamerák számának növekedése nem egyenlő a biztonság erősödésével, az állampolgárok információs önrendelkezési jogát viszont veszélyezteti, a Zöldek egyik vezető adatvédelmi szakpolitikusa, Konstantin von Notz pedig a Berliner Zeitung című lapnak azt mondta, hogy „ezer kamera sem akadályozta volna meg ezt a szörnyű merényletet”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.