Trump végül bukja az elnökséget?

Tíz elektor a hírszerzéstől kért tájékoztatást, volt-e orosz beavatkozás a választásba.

Tíz elektor James Clappernek, az amerikai hírszerzés csúcsvezetőjének írt nyílt levélben kért részletes tájékoztatást arról, hogy milyen információk és bizonyítékok állnak rendelkezésre az oroszoknak a választási folyamatba való beavatkozásáról. Az elektorok azzal érveltek, hogy a kért információk hiányában a maguk részéről nem tudják megszavazni elnöknek Donald Trumpot, mert úgy gondolják, hogy nem szavazhatnak olyan emberre, aki szerintük nem biztos, hogy az amerikai érdekeket szolgálja. A nyílt levél azonban alig egy órával közzététele után elérhetetlenné vált.

A Fehér Ház közben támogatásáról biztosította azt a parlamenti vizsgálatot, amelyet több kongresszusi politikus sürgetett annak érdekében, hogy kiderítsék: Oroszország befolyásolta-e az amerikai választási folyamatot számítógépes rendszerek elleni támadásaival. A Fehér Ház támogatását Barack Obama elnök szóvivője, Josh Earnest erősítette meg szokásos napi sajtótájékoztatóján.

Régóta támogatjuk e kérdés kongresszus általi vizsgálatát – mondta Earnest, és hangsúlyozta: egy vizsgálat, amely eldönti, hogy Oroszország Donald Trump érdekében beavatkozott-e a választási folyamatba határozottan jogos. Earnest megfogalmazásában nem kell védelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy érthető legyen, kinek használt Oroszország kiberaktivitása.

Hétfőn Mitch McConnell, a szenátus többségben lévő republikánus frakciójának vezetője is kiállt a vizsgálat szükségessége mellett.

Az oroszok nem a barátaink

– szögezte le hétfő sajtótájékoztatóján. Egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy maximálisan megbízik az amerikai hírszerző szervezetek, kivált a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) munkájában.

McConnell véleményéhez csatlakozott Paul Ryan, a képviselőház szintén republikánus elnöke, aki elfogadhatatlannak nevezett bármilyen külföldi beavatkozást az amerikai választásokba. Különösen problematikus Oroszország beavatkozása, hiszen Putyin elnöksége idején Oroszország agresszor volt, és folyamatosan fellép az amerikai érdekek ellen is – fogalmazott Ryan.

Mind McConnell, mind Ryan azonban elutasította egy nagy, különleges vizsgálóbizottság felállítását, olyat, amilyet például a 2001. szeptember 11-ei terrormerényletek vagy a Watergate-ügy kapcsán hoztak létre.

Az elnökválasztás óta eltelt hetekben állandó téma az amerikai politikai és közéletben, hogy vajon Oroszország befolyásolta-e az elnökválasztás eredményeit. Többségükben demokrata párti politikusok feszegették ezt, de a hét végén két republikánus szenátor, John McCain arizonai és Lindsey Graham dél-karolinai politikus szintén kongresszusi vizsgálatot sürgetett az ügyben azt követően, hogy a The Washington Post című napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte: az amerikai hírszerzésnek állítólag bizonyítékai vannak arra, hogy oroszok követtek el támadásokat amerikai számítógépes rendszerek ellen. Az amerikai hírszerző szervezetek egyike sem tett azonban ezt az állítást megerősítő vagy cáfoló nyilatkozatot.

Az Egyesült Államokban a szavazásra jogosultak nem közvetlenül a jelöltekre voksolnak, hanem elektorokat választanak, akik aztán megválasztják az elnököt.