A merényletek ellenére nem nőttek a társadalmi feszültségek Franciaországban

Ellenálltak a populizmusnak, nem nőttek a társadalmi és etnikai csoportok közti feszültségek.

Az 1800 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével 2016. novemberben készült reprezentatív felmérést a Francia Judaizmus Alapítvány rendelte meg. A zsidó szervezet rendszeresen vizsgálja a kisebbségek helyzetét a nemzeti közösségben.

A tanulmány megállapította, hogy a francia társadalom ellenálló képességről adott tanúbizonyságot az elmúlt 18 hónapban, amikor is 238-an vesztették életüket terrortámadásokban, s „számos megfigyelő a feszültségek komoly növekedésére számított”.

„A feszültség, a bezárkózás, a mások iránti bizalmatlanság továbbra is jelentős, de érdekes módon nem növekszik”

– állapította meg Brice Teinturier, az Ipsos vezetője. Azon franciák aránya, akik elvetik a bevándorlás és a közbiztonsági problémák összekapcsolását, alig 2 százalékkal csökkent 2014-hez képest, s jelenleg 59 százalékon áll.

A vallási hovatartozást kifejező viseleteket viszont jelentősebb mértékben utasítják el a franciák, mint a terrortámadások előtt. A megkérdezettek 68 százaléka ellenzi – 6 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt –, hogy lefátyolozott anyák várnak a gyerekeikre az iskolák előtt. A franciák 54 százaléka – 4 százalékkal több, mint 2014-ben – nem szeret tradicionális muzulmán viseletbe öltözött férfiakat látni az utcákon. A teljes testet elfedő női fürdőruha, a burkini – amelynek esetleges betiltásáról heves közéleti vita alakult ki tavaly nyáron – a franciák 72 százalékát zavarja.

„Az iszlám látványa nyilvános helyeken nagyobb feszültségforrás, mint két évvel ezelőtt” – olvasható a tanulmányban.

Az antiszemita előítéletek a hatalomról, a pénzről, a szolidaritásról vagy a lobbizásról valamelyest csökkentek. Az Ipsos megállapítása szerint „a merényletek következtében a franciák 51 százaléka azt gondolja, a zsidóknak van okuk arra, hogy féljenek Franciaországban élni”. Ez 16 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest.

Ariel Goldmann, az alapítvány elnöke szerint növekedett a zsidókkal szembeni empátia, „az a benyomásunk, hogy a nem zsidó franciák jobban azonosulnak a terrorizmustól leginkább szenvedő csoporttal”.

Franciaországban 2012-ben hajtotta végre az első dzsihadista támadást Mohamed Merah a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban, ahol három katonát, egy zsidó iskola előtt pedig három gyereket és egy tanárt ölt meg.