Akivel Amerika „levette a hangerőt”

Colleen Bell bíráló beszédeit igyekezett kiegyensúlyozni intenzív kommunikációval.

A Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki  az idejekorán távozó Colleen Bradley Bell budapesti amerikai nagykövet asszonyt kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A rendszerváltást követő kétoldalú kapcsolatok mélypontján, 2015 elején Magyarországra érkezett szappanopera-producer – aki a Demokrata Párt és személyesen Barack Obama kampányainak és pénzügyi támogatásának egyik kiemelkedő szervezőjeként érdemelte ki az elnök bizalmát – fellépésével tagadhatatlanul hozzájárult a normalizációhoz, különösen ami a hangvételt illeti. A távozó amerikai nagyköveteknek hagyományosan átadott magyar állami elismerés indoklásában Szijjártó fel is idézte, hogy első találkozásuk végén, éppen két éve Bell azt ígérte neki: „Le fogjuk venni a hangerőt.”

– Ez a mondat azóta is iránymutatónak bizonyult a nagykövet tevékenységére nézve – vélte a realitásokhoz képest még mindig kissé erőltetetten baráti tónusú, Bem téri ceremónián a magyar külügyek irányítója.

Tavaly szeptemberben lapunk írta meg először, hogy Bell mindenképpen távozik, noha messze van még a szokásos hároméves nagyköveti megbízatás vége. Donald Trump novemberi győzelme nyomán aztán az is nyilvánvalóvá vált, hogy demokrata politikai kinevezettként nemcsak a lemondását kell benyújtania, hanem ténylegesen el is kell hagynia posztját az új republikánus elnök beiktatásáig.

Ami azt illeti, nem csupán a nagykövet hivatali idejének végét kurtította meg az amerikai belpolitika. Már az elejéből is lecsippentett egy jó darabot a Barack Obama és a szenátusi republikánusok közötti szembenállás. Colleen Bell jelölésének jóváhagyását hozzáértés és rátermettség hiányára hivatkozva sokáig feltartották az ellenzékiek. A 2014-es évet végigkísérő, kinevezett budapesti amerikai nagykövet nélküli huzavona hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok példátlan romlásához, amelyet a második Orbán-kormány Nyugatról sokat támadott intézkedései, illetve különösen Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter arrogáns hangvételű kritikái már amúgy is megalapoztak. A mélyrepülés így az ügyvivő, André Goodfriend nevéhez kötődik, akinek a regnálása idején robbant ki a kitiltási ügy, amely nyílt diplomáciai konfliktusba torkollott a két szövetséges ország között. Jól jellemzi a helyzet elmérgesedését, hogy az amerikai diplomatát, akinek aktivitását egy idő után már saját külügyminisztériuma is eltúlzottnak ítélte, rögvest hazahívták, amikor 2014 végén végre lezárult Bell nyögvenyelős szenátusi jóváhagyása.

A megbízólevelét 2015-ben átadó Bell ugyan többször mondott a magyar jogállamiság állapotát, a korrupciós helyzetet bíráló beszédet, de mindezt igyekezett kiegyensúlyozni intenzív kommunikációval. Ilyen volt a kormánnyal, különösen Szijjártóval folytatott rendszeres párbeszéd, illetve országjárása, amihez hasonlóra egyik elődje sem vállalkozott. Ritkán emelik ki, de az is nagyon fontosnak bizonyult, hogy a nagykövet nem támadta a kormány migrációellenes politikáját, ha utalást tett is a menekültek jogainak tiszteletben tartására vonatkozóan. Ehhez a programhoz kétségtelenül jól passzolt Bell kellemes „hollywoodi” megjelenése és visszafogott karaktere is.

Ami a kapcsolatok pragmatikus megítélését illeti, Szijjártó emlékeztetett, Bell hivatali ideje alatt csatlakozott Magyarország az Iszlám Állam elleni, amerikai vezetésű koalícióhoz, amerikai vállalatok pedig több mint ötszázmillió dollárt fektettek be itt.