A szerb köztársasági elnök Johannes Hahn uniós bővítési biztos kijelentését is bírálta, amely szerint Belgrádnak és a szerb politikusoknak a jövőbe kell tekinteniük, nem pedig a múltba. „Ha Szerbia jövője a független Koszovó, akkor nincs miről beszélnünk” – szögezte le Tomislav Nikolic, hozzátéve, hogy ha ez így van, akkor az, amit az EU tesz, csalás.
Szerbia szombaton Koszovó Szerbia része felirattal az oldalán személyszállító vonatot indított Mitrovicába. Aleksandar Vucic szerb kormányfő utasítására a vonatot később – még szerbiai területen – megállították. Vucic szerint a koszovói albánok előzőleg megpróbálták aláaknázni a vasúti síneket a szerelvény koszovói vonalán, ezt az állítást azonban a pristinai hatóságok tagadták.
Emellett a koszovói vezetés kivezényelte a különleges rendőri egységet, ami a szerbek szerint sérti a brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb–koszovói megállapodásban foglaltakat, amelyek tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül – illetve a szerb hadsereg bevonulását Koszovóba –, Koszovó szerint azonban nem született ilyen megegyezés. A Kurirnak Tomislav Nikolic azt mondta, a megállapodás igenis létezik.
A vonat indítását Pristina provokációnak és szuverenitása agresszív megsértésének nevezte, hiszen a nemzetközi járatról nem állapodott meg a két fél. Szerbia mindazonáltal továbbra is saját déli tartományának tartja Koszovót – ezért nem is nevezte nemzetközinek a szerb fővárosból Észak-Koszovóba indított járatot –, viszont a terület önállóságát a világ több mint száz országa elismeri.
A szerb–koszovói kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások uniós érintettjeit még szombaton mindkét fél értesítette a történtekről, Brüsszel azonban igyekezett távolságtartóan fogalmazni, az első reakciók szerint a vonat ügyét a két félnek egymás között kell megoldania.
Koszovó és Szerbia kapcsolatának rendezése mindkét fél érdekeit szolgálja, ugyanis Brüsszel ehhez kötötte az országok európai integrációjának folytatását, illetve lezárását. Az Európai Unió eddig nem kérte Belgrádtól, hogy ismerje el egykori déli tartományának függetlenségét, ám egyes elemzők szerint a csatlakozási tárgyalások lezárását követő utolsó feltétel éppen ez lehetne, szerb politikusok viszont többször is leszögezték: Belgrád soha nem fogja elismerni Pristina önállóságát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!