Drogos pilóták törik a repülőket

Indonéziában a kábítószer a légi balesetek legfőbb oka. Máshol részeg pilóták okoztak riadalmat.

Az indonéz kábítószer-ellenes hatóságok legújabb felmérése szerint az ország légi baleseteinek első számú oka a pilóták kábítószer-fogyasztása szolgálati időben. A tudatmódosító szerek használata a légi közlekedésben természetesen nem korlátozódik a délkelet-ázsiai országra. Az idei év is egy részeg pilóta esetével indult: a Sunwing légitársaság szlovák pilótája Kanadából repült volna a mexikói Cancúnba, ám a felszállás előtt elájult, az ellenőrzésnél aztán a megengedett alkoholszint (ilyen is van, Észak-Amerikában négy ezrelék) csaknem háromszorosát produkálta.

Tavaly augusztusban a United Airlines részeg pilótáját kapcsolták le Glasgow-ban, mielőtt 141 utassal a fedélzeten Amerikába repült volna. Júliusban szintén a skót városban kaptak el két pilótát, akik alkoholos befolyásoltság alatt álltak. Ők Kanadába repültek volna. Áprilisban a JetBlue amerikai légitársaság egyik pilótája ellen emeltek vádat. A férfit korábban a repülőút után ellenőrizték, akkor derült ki, hogy a véralkoholszintje a megengedett érték háromszorosa volt, 151 utassal repült részegen.

Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) adatai szerint 2010 és 2015 között havonta egy pilóta akadt fenn az alkohol- és drogszűréseken. Míg Észak-Amerikában minden felszállás előtt szűrik a személyzetet, addig az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) csak 2016 decemberében javasolta, hogy tegyék kötelezővé alkohol- és drogellenőrzéseket. Mindezt a Germanwings Barcelona–Düsseldorf járatának tavalyi katasztrófája miatt.

Mint ismert, a járat a fedélzeten 150 emberrel tavaly március 24-én csapódott egy hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A végleges baleseti jelentés megerősítette, hogy a másodpilóta, a súlyos lelki problémákkal küszködő és emiatt több terápián átesett Andreas Lubitz szándékosan vezette a gépet a hegynek, miután kizárta a pilótafülkéből a járat kapitányát.

A The Independent tavaly augusztusban hosszú cikkben elemezte a repülőgép-pilóták stresszes munkakörülményei és az alkohol, valamint a drogok közti összefüggést. Mivel a tudatmódosító szerek hatását felerősíti a nagy magasság, a pilóták esetében a drog- és alkoholfogyasztás sokkal súlyosabb körülményekkel járhat. A talajon állva, vagy egy autóban ülve is rendkívül veszélyes, ha nő a reakcióidő, ha az ember képtelen racionális döntést hozni, és már a memóriájára sem támaszkodhat, vagy éppen kettős látása van, de több ezer méter magasságban ez jóval könnyebben bizonyulhat végzetesnek.

A légi szerencsétlenségeket legtöbb esetben több különböző tényező szerencsétlen összjátéka okozza: műszaki hiba, időjárás, környezeti körülmények és emberi mulasztás. Ez utóbbi a tragédiák legfőbb oka – írta a repüléssel foglalkozó The Aviationist blog. Ezért is kell a pilótáknak számos teszten, egészségügyi vizsgálaton megfelelniük ahhoz, hogy utasszállítógépet vezessenek. 

Talán emiatt figyelhető meg, hogy az alkohol és a drogok elsősorban a kisgépek baleseteinél játszanak szerepet. Egy brit tanulmány szerint 12 balesetből egy esetében hibáztathatók a tudatmódosító szerek. Az utasszállítók esetében ez az arány jóval alacsonyabb. Igaz, például Oroszországban 2011 és 2012-ben is történt két halálos baleset, amelyeknél a pilóták fogyasztottak alkoholt. 

A légi szerencsétlenségek adatait gyűjtő genfi szervezet, az ACRO szerint egyébként 2010 óta 958 balesetben 6072 ember vesztette életét a hat utasnál többet szállító légi járművek (repülő, helikopter, hőlégballon) esetében.