Szijjártó Péter: Schengen nem halhat meg

A külügyminiszter szerint Putyin csatlósának tartják a magyar kormányt.

A magyar kormány kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy fel kell számolni az illegális bevándorlást, és nem a problémákat kell behozni Európába, hanem a segítséget kell elvinni oda, ahol baj van. Az embereknek a hazájukban, vagy hazájuk közelében kell segíteni, hogy a háború végéig emberi körülmények között tudjanak élni, és a konfliktus lezárása után visszatérhessenek hazájukba – mondta Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy miért nem nyújtanak védelmet a szerb–magyar határnál lévő migránsoknak, akik szenvednek a hidegtől, azt mondta, hogy inkább az a kérdés, hogy ebben a hidegben miért nem mennek a szerbiai befogadóállomásokra, és miért várakoznak a magyar határnál, amikor a kormány mindig világosan jelezte, hogy nem tűri el az illegális beutazást.

A miniszter igennel válaszolt arra a felvetésre, hogy most emberéletek megmentéséről van szó. Éppen ezért kellene a migránsoknak regisztráltatniuk magukat Szerbiában és elmenniük a befogadóállomásokra, de sokan nem akarják ezt, mert később egy másik országban akarnak menedékjogot kérni – tette hozzá.

Nem tartozik az alapvető emberi jogok közé, hogy tömegek vonuljanak keresztül biztonságos származási országokon és kiválasszák, hogy melyik országban akarnak élni – jegyezte meg.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy a kormány soha nem támogatta igazán a szankciókat, de nem emelt vétót, hogy ne gyengítse Európa pozícióját. Aláhúzta, hogy a büntetőintézkedések bevezetése óta nem történt előrelépés, és ezt az EU-nak tudomásul kell vennie. Ugyanakkor az is látszik, hogy az európai vállalkozások töretlenül érdekeltek oroszországi tevékenységük folytatásában.

A szankciók „cinikusak és hatástalanok”, olyanok, mint egy bumeráng, ártanak az európai gazdaságnak. Azonban semmiképpen nem lehet elfogadni, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi szuverenitását – emelte ki Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet egyszerre megálljt parancsolni Oroszországnak Ukrajnában és enyhíteni a szankciókat, a miniszter elmondta, hogy a kormány szerint már régen meg kellett volna vitatni ezt a kérdést, és az uniós állam-, és kormányfőknek végre elemezniük kell a szankciók hatásait. Ez lenne az első lépés, amely azonban továbbra is várat magára, és helyette az történik, hogy „Putyin csatlósának bélyegeznek minket”.

Arra a felvetésre, hogy egy másik kérdésben tavaly Magyarország és Kelet-Európa álláspontjára helyezkedett Európa, így már a német kormány is elismeri, hogy a macedóniai határ lezárása jelentős hozzájárulás volt a menekültek számának csökkentéséhez, Szijjártó Péter aláhúzta: a kormánynak kezdettől fogva az volt a célja, hogy minél korábban lezárja a migrációs útvonalat, a macedón–görög határ lezárása pedig elkerülhetetlen volt, mert nem volt és továbbra sem biztosított az uniós külső határ védelme. Azt azonban nem lehet mondani, hogy Németországban mindenkit meggyőzött a szigorú határvédelem melletti magyar kiállás, annak ellenére sem, hogy Németország erősen profitál a menekültek számának csökkenéséből – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter az interjúban arról is beszélt, hogy a rekord alacsony munkanélküliség új kihívásokat is jelent, a beruházók már azt kérdezik, hogy van-e elég képzett munkaerő az országban. Azonban „nincs szükségünk migrációra, vannak még tartalékaink” – jelentette ki a miniszter.