Az elégtelen vízellátás számlájára írható betegségek következtében Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában évente csaknem három és fél millióan halnak meg, többen, mint az AIDS és a közlekedési balesetek miatt összesen.
A UN-Water és az UNESCO a népességnövekedés és az iparosodás nyomán emelkedő vízszükséglet miatt a szennyvíz fokozott újrahasznosítására szólított fel. A két szervezet szerint erre azért is van szükség, mert részben a globális felmelegedés miatt a friss víz iránti kereslet 2030-ra 50 százalékkal is nőhet. Mint megjegyezték, a világ népességének kétharmada már most olyan területeken él, ahol évente legalább egy hónapon keresztül vízhiány uralkodik. Az érintettek fele a két legnépesebb országban, Kínában és Indiában él. A jelentésből kiderül, hogy miközben a gazdag országok a szennyvíz nagyjából 70 százalékát tisztítják, világszerte átlagosan a szennyvíz 80 százaléka kezeletlenül kerül a környezetbe, néhány országban pedig több mint 90 százalék ez az arány. A dokumentumban a vízhasznosítás szempontjából követendő példaként a Nemzetközi Űrállomást (ISS) említik, ahol évek óta ugyanazt a vizet használják mosáshoz és iváshoz.
