Sok, számunkra triviális eszköz elérhetetlen a kubaiak számára. De az ország világszerte elismert egészségügyi rendszere nagyon ügyel arra, hogy óvszerből sose legyen hiány.
Annak ellenére, hogy Kuba sok tekintetben fejletlennek minősül, a vezetésnek sikerült általánosan elérhető egészségügyi szolgáltatást biztosítania a lakosság minden tagjának, és olyan eredményeket érnek el kutatás-fejlesztésben, mint kevés fejlett ország.
Kuba egészségügyének alapja a megelőzés. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető igazgatója már 2014-ben is példaként hozta fel a latin-amerikai országot a The Huffington Postnak. – Kuba az egyetlen olyan ország, ahol az egészségügy a kutatás-fejlesztésre épül. Ez a jövő, hiszen hosszú távon sokkal gazdaságosabb, mint a kialakult kórok gyógyítására épülő modell, mivel az drágább és hatástalanabb is.
Való igaz, Kubában a leghatékonyabb a megelőzhető betegségek kiszűrése az egész világon. A csecsemőhalandóság alacsony, ezer szülésenként 4,2, a várható élettartam pedig 78 év, azaz a kubaiak átlagosan 30 évvel élnek tovább, mint például haiti szomszédaik.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az országban uralkodó emberi jogi állapotok igencsak hagynak maguk után kívánnivalót, ezzel pedig árnyékot vetnek a sikerekre. Abban azonban még a világ vezetői is egyetértenek, hogy a kubaiak külföldi humanitárius missziója kifogástalan. Az orvosok ötöde ugyanis külföldön, válságövezetekben gyógyít ma is.
