Egy kis szőlő, egy kis gyömbér, egy csipetnyi hibiszkusz, és végezetül... egy gumióvszer.
Valószínűleg nem sokan ismerik ezt a receptúrát, a kubai Estevez család mégis erre esküszik. Az El Canal borászat tulajdonosa, Orestes Estevez gondosan rendezgeti az üvegeit, amiket óvszerrel fed be. Lassan fújódnak fel, ahogy a gyümölcsös mix fermentálódás közben gázokat képez. Akkor tudja, hogy kész a termék, ha a kondom teljesen megkeményedik, olyannyira, hogy leesik az üvegről.
Az üzlet egy hátsó kerti, illegális bizniszként indult, mára azonban egy teljesen jogszerűen működő borászat lett, ami évi több ezer gallonnyi nedűt értékesít. A legnépszerűbbek a guavából, vízitormából és céklából készült borok.
A 65 éves Estevez már évtizedek óta szőlővel foglalkozik. Korábban a hadseregben szolgált, majd különböző biztonsági szolgálatoknál, míg 2000-ben megnyithatta legális üzletét. Ehhez azonban meg kellett várni, hogy a kommunista ország megtegye az első lépéseket a piacgazdaság felé.
Ma Estevez, felesége, fia és egy asszisztensük átlagban 300 üveggel (melyek darabja 20 liter bort tartalmaz) foglalatoskodnak egyszerre. A fő alapanyag természetesen a szőlő, de trópusi gyümölcsök és sokféle zöldség is gazdagítja az ízvilágot.
Estevezék éttermeknek és magánszemélyeknek is árusítanak, átlag napi ötven üveget, darabját 10 kubai pesóért (nagyjából háromezer forintért). Ez még elfogadható ár az átlag kubaiaknak, akik ennek sokszorosáért vehetnének külföldi borokat. Ha egyáltalán megtehetnék, sok termék ugyanis az amerikai gazdasági embargó miatt elérhetetlen.
Egyebek között a hiányos áruforgalomnak is köszönhető, hogy a kubaiak megpróbálnak leleményesek lenni az elérhető tárgyakkal. Az óvszert nem csak az Estevez család hasznosította másra, mint védekezésre.
Helyi halászok régóta használják a gumiból készült kondomot csalik szállítására. Lufi méretűre fújnak párat, összekötik őket a végüknél, majd egy csalikkal megpakolt kötélhez rögzítik, mielőtt útjára engednék a „szerkezetet” a tengeren. A csali így fennmarad a víz felszínén, a halak nehezebben tudják lehúzni. A szigetország ökoszisztémája az infrastruktúra hiányosságának köszönhetően így más karibi országokéval szemben ép maradt.
Sok, számunkra triviális eszköz elérhetetlen a kubaiak számára. De az ország világszerte elismert egészségügyi rendszere nagyon ügyel arra, hogy óvszerből sose legyen hiány.
Annak ellenére, hogy Kuba sok tekintetben fejletlennek minősül, a vezetésnek sikerült általánosan elérhető egészségügyi szolgáltatást biztosítania a lakosság minden tagjának, és olyan eredményeket érnek el kutatás-fejlesztésben, mint kevés fejlett ország.
Kuba egészségügyének alapja a megelőzés. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető igazgatója már 2014-ben is példaként hozta fel a latin-amerikai országot a The Huffington Postnak. – Kuba az egyetlen olyan ország, ahol az egészségügy a kutatás-fejlesztésre épül. Ez a jövő, hiszen hosszú távon sokkal gazdaságosabb, mint a kialakult kórok gyógyítására épülő modell, mivel az drágább és hatástalanabb is.
Való igaz, Kubában a leghatékonyabb a megelőzhető betegségek kiszűrése az egész világon. A csecsemőhalandóság alacsony, ezer szülésenként 4,2, a várható élettartam pedig 78 év, azaz a kubaiak átlagosan 30 évvel élnek tovább, mint például haiti szomszédaik.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az országban uralkodó emberi jogi állapotok igencsak hagynak maguk után kívánnivalót, ezzel pedig árnyékot vetnek a sikerekre. Abban azonban még a világ vezetői is egyetértenek, hogy a kubaiak külföldi humanitárius missziója kifogástalan. Az orvosok ötöde ugyanis külföldön, válságövezetekben gyógyít ma is.
