Több lett a magyar menedékkérő, de nem ez Kanada fő gondja

Évente ismét közel ezer új magyar menedékkérelem érkezik a kanadai hatóságokhoz.

Győr Ágnes
2017. 04. 16. 17:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest az utóbbi években a jelek szerint ismét elkezdett növekedni azon magyarok száma, akik Kanadában menedékért folyamodnak. Ezzel egyetemben nőtt a sikeres kérelmek arányszáma, és csökkent az időközben félbehagyott, illetve visszavont kérvények aránya – tudta meg lapunk hivatalos adatokból.

Korábban több olyan év is volt, amikor a legtöbb kérelem Magyarországról érkezett. A Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottságtól a minap kikért adatok alapján azonban azután, hogy 2012 végén az akkori, Stephen Harper vezette kormány szigorította a bevándorlási szabályokat, egyből jelentős változás következett be. A szigorítás része volt többek közt, hogy Magyarország felkerült a biztonságos demokráciák listájára. Az ezen a felsoroláson szereplő államokból érkezők kérelmének elbírálását jelentősen felgyorsították, egyúttal csökkentették az eljárás lezárulására váróknak járó állami támogatást is. A változtatások hatására egyetlen év alatt 1918-ról 229-ra esett vissza az újonnan benyújtott menedékkérelmek száma, s noha 2014-re már ismét növekedést látunk ezen a téren, a magyar kérelmek száma továbbra sem haladta meg az 513-at. Ehhez képest 2015-ben és 2016-ban ismét megközelítette számuk az ezret (2015: 994, 2016: 957). A növekedés alighanem összefügghet azzal, hogy 2015-ben kormányváltás történt, a Justin Trudeau vezette liberális kabinet került hatalomra. Azóta több, korábban elutasított menedékkérő ügyét is újratárgyalták és felülbírálták, s elmarasztaltak olyan ügyvédeket, akik nem képviselték megfelelően ügyfeleiket menedékügyi eljárásuk alatt.

A sikeres magyar kérelmek szempontjából azt látjuk, hogy míg 2012-ben az adott évben feldolgozott 4165 beadvány mindössze 11 százalékánál döntöttek végül úgy a hatóságok, hogy a beterjesztő jogosult a menekültstátusra, tavaly és tavalyelőtt ez már elérte a 61 százalékot (a 2015-ben feldolgozott 967 kérelemből 587, a 2016-os 928-ból 567 volt sikeres). Ezzel egyetemben csökkent azon kérelmek száma, melyeket az eljárás alatt a beterjesztők félbehagytak vagy visszavontak. 2012-ben még ilyen volt a folyamodványok 37,5 százaléka (1564 eset), tavaly ilyesmi a kérelmeknek „csak” 14,8 százalékánál (138 esetben) fordult elő.

Justin Trudeau kormánya számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást nem a magyar menedékkérők, hanem a szomszédból érkező illegális bevándorlók jelentik. Donald Trump amerikai elnök bevándorlási rendszert érintő szigorításai miatt ugyanis az elmúlt hónapokban több százan keltek át a kanadai határon illegálisan, hogy menedékért folyamodjanak. Ezenkívül egy továbbra is folyamatban levő kormányprogram keretében 2017. január végig az ország már több mint negyvenezer szíriai menekültet fogadott be. A közvélemény-kutatások szerint noha a kanadaiak döntő többsége továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy Kanada befogadó ország maradjon – egyre többen aggódnak, s vélik úgy, hogy a migrációs helyzet megváltozása biztonsági kockázattal járhat, és szigorúbb szabályozást igényel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.