Cseh kormányfőhelyettes: Nem téma a Benes-dekrétumok megszüntetése

A politikus híve a cseh–német megbékélésnek, de a dekrétumok érvényességét nem vitatja.

A téma azután került a cseh közvélemény érdeklődésének homlokterébe, hogy Pavel Belobrádek szerdán bejelentette: részt vesz a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szervezete, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) hagyományos évi közgyűlésén.

A cseh sajtó korábban azt írta, hogy a közgyűlést június 3-án és 4-én Nürnbergben tartják. A helyszínt később Augsburgra pontosították.

A kereszténydemokrata Belobrádek az eddigi legmagasabb rangú cseh politikus, aki részt vesz ezen a rendezvényen. Csütörtökön kiderült, hogy útjára Daniel Herman kulturális miniszter is elkíséri, aki szintén a kereszténydemokrata párt (KDU-CSL) tagja.

„Ez bizonyos gesztus, amely hozzájárulhat a (cseh–német) megbékéléshez” – jelentette ki Belobrádek az interjúban. „Mindazt a brutalitást, amely a háború előtt, a háború alatt és utána történt, nem szabad elfeledni. Ugyanakkor igyekezni kell megbocsátani és a jövőbe tekinteni” – tette hozzá. „A régi kegyetlenségek nem adhatnak okot arra, hogy a következő generációk gyűlöletet érezzenek egymás iránt” – magyarázta álláspontját a kormányfőhelyettes.

„Václav Havel (1993–2003 közötti cseh államfő) már bocsánatot kért, ez elég” – válaszolta arra a kérdésre, hogy bocsánatot kíván-e kérni a közgyűlésen a szudétanémetek kitelepítéséért.

Pavel Belobrádek szándéka nem talált egységesen pozitív fogadtatásra Csehországban. A kommunista párt (KSCM) és az antifasiszta szervezetek élesen elítélték a politikust, és nemtetszését fejezte ki a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) is. Lubomír Zaorálek szociáldemokrata cseh külügyminiszter bejelentette, hogy Belobrádek nem a kormány képviseletében, hanem a koalíciós Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt elnökeként vesz részt a tanácskozáson.

A kormányfőhelyettes elutasította azt a véleményt, hogy részvételével az SdL küzgyűlésén „politikai öngyilkosságot” követne el. Meggyőződése, hogy miután a kitelepített szudétanémetek lemondtak vagyoni követeléseikről a cseh állammal szemben, Prága részéről is lépni kell. Ugyanakkor a hírhedt Benes-dekrétumok megszüntetésére nem lát okot. „Úgy gondolom, hogy ez ma már nem téma. Nincs ok a megszüntetésükre” – szögezte le.

Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati, valamint észak- és délnyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak a becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a potsdami nagyhatalmi konferencia által is jóváhagyott szervezett kitelepítés követte. A népcsoport elűzésének jogi alapját Eduard Benes elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól. A kitelepítés azonban nincs benne a dekrétumokban. A Benes-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh–német, illetve a cseh–bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh–német megbékélési nyilatkozat rendezte. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Necas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt. A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség 2015-ben közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve a megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben azóta a kongresszusokon a Benes-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket. (MTI)