Cseh kormányfőhelyettes: Nem téma a Benes-dekrétumok megszüntetése

A politikus híve a cseh–német megbékélésnek, de a dekrétumok érvényességét nem vitatja.

Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati, valamint észak- és délnyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak a becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a potsdami nagyhatalmi konferencia által is jóváhagyott szervezett kitelepítés követte. A népcsoport elűzésének jogi alapját Eduard Benes elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól. A kitelepítés azonban nincs benne a dekrétumokban. A Benes-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh–német, illetve a cseh–bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh–német megbékélési nyilatkozat rendezte. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Necas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt. A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség 2015-ben közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve a megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben azóta a kongresszusokon a Benes-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket. (MTI)