Majd minden harmadik választásra jogosult francia leadta már szavazatát

Az első fordulót megközelítő arányú a részvétel.

A részvétel a felmérések által előrevetítettnél magasabb, de nem éri el az öt évvel ezelőtti arányt: akkor 30,6 százalékos volt délig a részvétel.

Mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy a függetlenként induló Emmanuel Macron vagy pedig a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen töltse be az államfői tisztséget a következő öt évben. Az utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető Macron biztos győzelmét jelzik, 61,5-62 százalékos támogatottsággal a Nemzeti Front jelöltjével szemben, akinek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. A május 8-i nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, illetve a biztosnak látszó eredmény távolmaradásra késztetheti a választók egy részét, ami a stabilabb választói bázissal rendelkező Nemzeti Front jelöltjének kedvezhet.

Az előzetes felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni a nap folyamán, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Mindkét elnökjelölt leadta délelőtt 11 órakor a voksát, Macron Le Touquet településen, az észak-franciaországi családi nyaralójuk közelében, Marine Le Pen pedig a pártja egyik fő bázisának számító Hénin-Beaumont-ban, a belga határ közelében.

A leköszönő szocialista államfő, Francois Hollande is urnához vonult délelőtt abban a választókörzetben, ahol először jelöltette magát 36 évvel ezelőtt. Az ő búcsúja azért is jelképes, mert most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s bármelyik jelöltet is választják meg ma a franciák államfőnek, a politikai elit egy jelentős része teljesen meg fog újulni.

Macron liberalizációs gazdasági reformokat ígért a munkanélküliség csökkentésére és az európai integráció mélyítését szeretné, Le Pen protekcionista gazdaságpolitikával és a nemzeti valuta visszavezetésével enyhítené a globalizáció hatásait, visszaszorítaná a bevándorlást és népszavazást írna ki az Európai Unióból történő kilépésről.

Emmanuel Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy „jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás „a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.

Miután a kampányt ellenőrző országos bizottság azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik, ez a botrány feltételezhetően már nem befolyásolja az eredményt.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merényletsorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

Amennyiben Emmanuel Macron nyeri az elnökválasztást, a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.