Erős földsugárzás érkezik a rejtélyes Attila-domb alól

A Ceglédhez közeli Pest megyei település, Tápiószentmárton határában fekvő Kincsem Lovaspark nem csak a világhíres angol telivérkanca szülőhelyeként ismert. A park területén álló ősi, mesterséges eredetű halmon, az Attila-dombon és birtok több pontján is olyan nagy energiájú, erős földsugárzás érkezik a mélyből ami csak a világ kevés pontjáról ismert. Ezt a föld alól érkező jól érzékelhető és gyógyító hatású különleges sugárzást Kocsi János, a területet a rendszerváltás után megvásárló ménesgazda véletlenszerűen fedezte fel.

Az Atilla-domb környéke a Kincsem Lovaspark területén Fotó: Nemeth Andras Peter

Attila, a hun nagyfejedelem volt a késő antik világ leghíresebb hadvezére  Fotó: Moviebreak

Priszkosznak feltűnt, hogy a „barbárok” sátorvárosában Attila fapalotája közvetlen közelében állt egy kőből épített római fürdő. A fürdőt a hunná lett nyugatrómai patrícius, Attila bizalmas híve és legfőbb embere, Onégésios építette, aki a hun udvarban is megtartotta a római szokásokat és római módra élt. 

Attila híres fapalotájának rekonstrukciója  Fotó: Attila Alapítvány/Kocsi János

Priszkosz még azt is feljegyeztette, hogy Onégésios a nyugatrómai fennhatóság alatt álló Dunántúlról hozatott köveket a fürdő felépítéséhez, amit egy szintén római, Sirmiumból származó építőmester emelt. Blaskovich János ezért is tekintette a Tápiószentmártonban talált római köveket az Attila-dombhoz fűződő népi legendát megalapozó közvetett bizonyítéknak.

Itt került elő a híres aranyszarvas

Az, hogy a tápiószentmártoni Attila-domb valóban az egykori hun nagyfejedelmi törzsszállás helyszínét jelezheti-e, természetesen még messze nem tekinthető tudományosan bizonyított ténynek, Blaskovich kutatásai alapján sem. 

Az Attila-domb azonban ennek ellenére több mint érdekes képződmény, ami már eddig is több meglepetést okozott. 

Részben Blaskovich János munkásságának köszönhetően az Attila-dombon a XX. század elején próbaásatásokat végeztek. 

Az Attila-domb mélyéről került elő a híres aranyszarvas is  Fotó: Kirándulástervező

A Magyar Nemzeti Múzeum Érem – és Régiségtárának két archeológusa, Bella Lajos és Hildebrand Jenő 1923-ban az Attila-dombon végzett kutatófeltárás során ugyanis egy maga nemében páratlan, nagy értékű régészeti leletre bukkant. A tápiószentmártoni aranyszarvas néven ismertté vált színaranyból készült dísztárgyról a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Fettich Nándor, az ősi sztyeppei népek elismert szaktudósa - a lelet stílusjegyei alapján - megállapította, hogy az szkíta eredetű, és a Kr. e. VI. században készülhetett egy magas rangú, esetleg fejedelmi jogállású személy számára.

A tápiószentmártoni szkíta aranyszarvas   Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

 Noha a lelet a datálása alapján jóval a hun nagyfejedelem, Attila kora előtt készülhetett, de mégis azt bizonyítja, hogy a domb környéke valóban sztyeppei nomádok szálláshelye lehetett a távoli múltban. 

Az Attila-domb területét az ugyancsak itt előkerült régészeti leletek alapján azonban már korábban, a bronzkorban is lakhatták. 

A Kr. u. V. század elején a hunok rettegésben tartották az egész korabeli római világot  Fotó: forrás: Wikimedia Commons

A tápiószentmártoni aranyszarvas megtalálása óta eltelt bő egy évszázadban nem végeztek újabb átfogó régészeti feltárást az egykori Blaskovich birtokközpont területén, így nyitva maradt az a kérdés, hogy rejtőzhet-e még valami különlegesség az Attila-domb mélyén. 

Ha ezt jelenleg nem is tudhatjuk, de az Attila-dombnak van egy másik egyedülálló különlegessége, amit viszont bárki megtapasztalhat, ha felkeresi az egykori birtokot, a mai Kincsem Lovaspark területét.

Titokzatos földsugárzás, ami gyógyít

A volt Blaskovich birtok 1945 után romlásnak indult. A földterületeket államosították, a romossá vált épületek egy részét elbontották, és a területen a Néphadsereg létesített egy varró üzemet. A rendszerváltás után a teljesen elhagyatott és elhanyagolt területet egy lipicai lovakat tenyésztő ménesgazda és mezőgazdasági vállalkozó, Kocsi János vásárolta meg a lovai számára. 

Saját erejéből rendbe hozatta a régi istállót, ahol Kincsem múzeumot rendezett be, és sok éves kemény munkával ismét virágzó lovasbirtokká varázsolta a Blaskovichok egykori családi fészkét.

A Kincsem Lovaspark napjainkban  Fotó: Wikipedia

 Természetesen Kocsi János is ismerte az Attila-dombhoz fűződő régi környékbeli néphagyományt, ami „varázserőt” tulajdonított a titokzatos halomnak, de a gazda józan és földhözragadt lovasemberként sokáig ezt amolyan falusi babonának gondolta. Egyik alkalommal amikor a nővére meglátogatta, arra hívta fel Kocsi János figyelmét, 

hogy az étteremben ahol leültek, furcsa bizsergést érzett. 

Kocsi Jánost azonban egy másik megdöbbentő eset győzte meg azonban arról, hogy az a bizonyos „varázserő” mégis csak több lehet puszta falusi szóbeszédnél.

A Kincsem Lovaspark mintegy 15 hektáros területének több pontján is jól érzhető a mélyből jövő sugárzás   Fotó: Nemeth Andras Peter

Történt ugyanis, hogy az egyik kedvenc lipicai lova váratlanul megbetegedett, és az állatorvos sem tudott segíteni rajta, aki azt tanácsolta, hogy küldje vágóhídra a gyógyíthatatlan állatot. A ló azonban annyira a gazda szívéhez nőtt, hogy erre nem volt képes. 

A beteg állat minden nap több órát hevert a domb tövénél, majd az egyik napon váratlanul úgy kezdett fel-alá vágtatni, mintha sohasem lett volna semmi baja. 

A csodás gyógyulás az állatorvost döbbentette meg a legjobban. 

Kocsi János ennek hatására elkezdte komolyan venni a rejtélyes földsugárzást.

Attila udvara Than Mór romantikus festményén  Fotó: Wikimedia Commons

 Az Attila-dombon kívül a birtok több pontján is jól érzékelhető a sugárzás, 

ami a végtagok bizsergésével, meleg érzettel, egyes pontokon pedig egyensúlyvesztéssel jár együtt. 

A Kincsem Lovaspark tulajdonosa szakemberekhez fordult és a műszeres mérések kimutatták, hogy a területen valóban egy nagyon ritka alacsony frekvenciás földsugárzás észlelhető. E sugárzás jótékony egészségügyi hatásait nemcsak a felépült ló, hanem az azóta itt gyógyulást vagy panaszainak enyhülését kereső számos beteg beszámolója is megerősíti. Nem kizárható, hogy az Attila-domb tartogathat még eddig feltáratlan további meglepetéseket is.

Tápiószentmárton határában:

• az egykori Balskovich-birtok helyén létesített Kincsem Lovaspark több pontján is,
• egy különleges és ritka földsugárzás érkezik a mélyből, amit a birtok tulajdonosa véletlenszerűen fedezett fel,
• azon a területen, ahol az Attila-domb áll,
• amit a helyi néphagyomány a hun nagyfejedelem egykori törzsszállásának tart.