Döbbenetes genetikai eredmény, ami átírhatja a magyarság eredettörténetét

A Science Direct szakfolyóiratban közzétett tanulmány olyan genetikai bizonyítékokat talált a harmadik Árpád-házi királyt adó Aba Sámuel nemzetségének eredetére, ami alapjaiban írhatja át a magyar őstörténetet is. A döbbenetes genetikai eredmény, amire a legmodernebb technika segítségével elvégzett vizsgálatokkal jutottak, azt bizonyítja, hogy az Aba-nemzetség felmenői a közép-ázsiai hun birodalomból származtak és közeli rokonságban álltak Szent István király családjával is. A legkorszerűbb eszközökkel elvégzett archeogenetikai kutatás új adalékot szolgáltat a XII. század végi híres történetíró, Anonymus krónikájában is megemlített hun-magyar rokonságra, amit a hivatalos tudomány sokáig csak legendaként kezelt.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén. Egy firss kutatás új megvilágításba helyezi a magyarság eredettörténetét Fotó: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

Aba Sámuel király halála (Képes Krónika)    Fotó: Wikimedia Commons

 Abasár egészen 1522-ig volt az Aba-nemzetség birtokában és a király alapította kolostorba a család több tagját is eltemették. Ezért sem véletlen, hogy az Aba-nemzetség leszármazását kutató tudóscsoport az egykori bencés apátság területén feltárt temetkezések csontanyagát vetette tüzetes vizsgálat alá. "Az Aba nemzetség politikai központjában, az abasári nekropolisz maradványain archeogenetikai vizsgálatot végeztünk a családtagok azonosítása és genetikai eredetük feltárása érdekében. 19 személy teljes genom szekvenálásának (WGS) adatait és radiokarbon kormeghatározást felhasználva azonosítottuk az Aba család 6 tagját, akiknek szoros rokoni szálai vannak. "

Ásatás az abasári bencés  monostor romjainál, az Aba-nemzetség temetkezési helyén    Fotó: MTI/Komka Péter

- Négy férfi azonos N1a1a1a1a4∼ haplocsoportot hordozott, és filogenetikai elemzésünk ezt a királyi apai leszármazást Mongóliáig vezette vissza, jelezve a nemzetség őseinek a honfoglaló magyarokkal a Kárpát-medencébe való vándorlását. A genomelemzés, beleértve az ADMIXTURE-t, a főkomponens-analízist (PCA) és a qpAdm-et, kelet-eurázsiai genetikai mintákat tárt fel, összhangban a filogenetikai eredményeinkkel - írják tanulmányukban a kutatók.

Megszólal a kora-középkori abasári sírvilág

Az elmúlt néhány évtizedben a régészet és az archeogenetika együttműködése a múltban még teljesen elképzelhetetlen új távlatokat nyitott a híres történelmi személyek maradványainak azonosítására és családtörténetük feltárására. Ezek a kombinált módszerek tették lehetővé többek között III. Richárd csontvázának, a meggyilkolt cári család, a Romanovok földi maradványainak, vagy Stockhom megalapítója, Birger Magnusson személyének azonosítását. 

Ez a tudományos megközelítés volt a kulcsa a híres magyar király, Hunyadi (Corvin) Mátyás leszármazottainak, vagy Közép-Európa egyik legjelentősebb főúri családjának, a Báthory-család tagjainak azonosításához is. 

Az archeogenetikai módszerek az Árpád-ház, Magyarország első királyi családja tagjainak azonosítását, valamint genomikai örökségük elemzését is elősegítették- írják a kutatásban részt vett szaktudósok. 

Az abasári nemzetségi temető feltárása 2021-ben     Fotó: Teknős Miklós

A középkori abasári monostor temetőjében feltárt csontmaradványok vizsgálata megállapította, hogy az egykor itt eltemetettek ugyanannak a családnak a tagjai voltak, akik a Báthory és a Frangepán családdal is kimutatható rokonságban álltak. Ami az egyik legjelentősebb felfedezés, 

hogy a férfiági haplocsoport alapján a kutatók belső-ázsiai, egész pontosan a hun birodalomból való származási eredetet valószínűsítenek,

 ami - az eddig elvégzett kutatások alapján -, jól egybevág az Árpád-házi királyok genetikai profiljával is.

Kun, ami valójában hun

Az Aba-nemzetség leszármazásával kapcsolatos friss kutatási eredmények új megvilágításba helyezik a történelmi hagyomány szerint III. Béla király jegyzője, P. mester, vagyis Anonymus krónikájában, a Gesta Hungarorum című kódexben a magyarok eredetéről és a honfoglalásról szóló fejezeteket. Anonymus szerint az Aba-nemzetség ősei Ed és Edömén "kun vezérek" voltak, akiknek unokája Pota, a Mátraalján épített várat. Pota, vagyis a Pata- nemzetségből származott Aba Sámuel király is. Ed és Edömén még a honfoglalás előtt a mai Oroszország területén csatlakozott a magyar törzsszövetségéhez, és ennek tudható be, hogy Árpád fejedelem később birtokokat adományozott nekik a mai Észak-Magyarország területén.

       Valószínű, hogy Árpád fejedelem adományozta az észak-magyarországi birtokterületeket az Aba-nemzetségnek                             Fotó: Wikimedia Commons/Feszty Árpád

 Mivel a "valódi" kunok csak a XI. század közepén érték el a Kárpát-medencét, úgy tűnik, hogy Anonymus szövege anakronisztikus értelemben használja a kun elnevezést a valójában hun (Qun) eredetű népcsoportra. Anonymus után másfél évszázaddal később Anjou I. (Nagy) Lajos király megrendelésére Kálti Márk, a székesfehérvári királyi egyház őrkanonoka írta meg - feltehetően egy I. (Szent ) László korából származó krónika alapján - a Gesta Hunnorum et Hungarorum, ismertebb nevén a Képes Krónika című történeti művét. A Kálti Márknak tulajdonított krónika szerint az Aba-nemzetség ősei, Ed és Edömén csakúgy, mint maga Árpád is Attila hun nagyfejedelem fia, Csaba leszármazottai voltak. 

A hunok voltak a késő antik világ legfélelmetesebb harcosai     Fotó: Wikimedia Commons

A modern kor történészei ennél azonban óvatosabbak, amikor az Aba-nemzetség belső-ázsiai, keleti eredetét hangsúlyozzák csak bizonyosságként. Ami szintén valószínűsíthető, hogy az Abák ősei a kabarok klánjából, pontosabban a Kazár Kaganátusból váltak ki és csatlakoztak a magyarokhoz, nem sokkal a honfoglalás előtt.

Új megvilágításba kerülhet a kora középkori hun-magyar rokonsági hagyomány

A 2020 és 2022 között Abasáron zajló régészeti feltárás bár a királysírt és Aba Sámuel király földi maradványait nem tudta azonosítani, de az itt eltemetett egyének archeogenetikai elemzése páratlan lehetőséget kínált a középkori Magyarország egyik legbefolyásosabb nemzetsége genetikai eredetének feltárására. Mivel az Árpád-háziak apai leszármazását korábban már azonosították, a kutatóknak lehetőségük nyílt annak megvizsgálására is, hogy az Abasáron eltemetettekkel osztottak-e azonos apai leszármazást. 

Az abasári ásatáson feltárt sírleletek    Fotó: Magyarságkutató Intézet

A vizsgálatok egyik legjelentősebb megállapítása szerint az Aba-nemzetség tagjainál azonosított al-haplocsoport egyezést mutat a mongóliai Art Gunt lelőhelyről származó egyének haplocsoportjaival, 

ami a honfoglaló magyarokkal együtt a Kárpát-medencébe érkezett nemzetség mongóliai, a hun származású Xiongnu klánnal rokon eredetére utal. 

A kutatás eredményei más megvilágításba helyezik a kora középkori krónikáknak a magyarság eredettörténetére, illetve a hun-magyar rokonságra vonatkozó fejezeteit is. A tanulmányt teljes terjedelmében és angol nyelven itt lehet elolvasni.

Az abasári apátsági temető csontanyagának vizsgálata szerint:

• az Aba-nemzetség itt eltemetett négy férfitagjának genetikai leszármazási vonala Mongóliáig, az egykori közép-ázsiai hun birodalomig vezethető vissza,
• az abasári leletanyag al-haplocsoportja szoros egyezést mutat a mongóliai Art Gunt maradványainak genetikájával,
• a kora középkori krónikák hun-magyar rokonságra vonatkozó fejezeteit immár ezért sem lehet  kizárólag legendának tekinteni.