Abasár, harmadik királyunk rezidenciája – Aba Sámuel régészeti örökségéről tartottak konferenciát

Abasár – régészet, antropológia, archeogenetika címmel tartott tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, ahol kutatók számoltak be az eddigi eredményekről. Az abasári ásatásokon több olyan épület, számos csontlelet, pénzérmék és sok más régészeti lelet került elő, ami egy hatalmas, 11. századi királyi és szakrális központ létét bizonyítja.

Az abasári régészeti ásatások egyik szakasza: az abasári templom feltárása 2021-ben. Fotó: Teknős Miklós

Abasári ásatások – régen és most

A konferenciát dr. Csornay Boldizsár, az intézet tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki elmondta, hogy az abasári az egyik legfontosabb régészeti feltárás az utóbbi években. Megemlítette, hogy régebben is folytak Abasáron kutatások, de szisztematikus feltárás nem történt. Hozzátette azt is, hogy még nem is létezett az intézet, amikor dr. Kásler Miklós már azt szorgalmazta, hogy érdemes lenne ezt a területet alaposabban megvizsgálni. Az MKI főigazgatója és tiszteletbeli elnöke betegsége miatt nem tudott eljönni a konferenciára, de egy videóüzenetben köszöntötte a közönséget és a kutatókat. 

Dr. Kásler Miklós azt is hangsúlyozta, hogy az a céljuk, hogy Abasáron mindent abban a formában állítsanak helyre, amilyen a 11. században lehetett.

Előkerült leletek. Fotó: Magyarságkutató Intézet

Az abasári monostor története

Számos tartalmas és érdekes előadás szerepelt a konferencia programjában. Dr. Buzás Gergely régész, művészettörténész, a Visegrádi Király Múzeum igazgatója az abasári monostor történetéről mesélt, többek között arról, hogy mikor épültek fel a különböző épületrészek, és melyik milyen célt szolgált. Azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy többször is átépítették a monostort, a 15. században már a gótikus stílus dominált.

Amiről a csontok mesélnek

A sírokban talált csontmaradványok feltárásáról dr. Dudás-Boda Eszter igazságügyi antropológus tartott előadást. Elmondta, hogy az ásatások során legalább két réteget fel tudtak tárni: az egyik réteg a 15. századhoz kapcsolható, a másikban viszont a 11. században elhunyt emberek földi maradványaira leltek. Érdekesség, hogy a 15. századi rétegben talált csontok kizárólag férfiak maradványai, a 11. századi rétegben viszont már nők csontjai is előkerültek. Itt abból a szempontból is változatos volt a sírlelet, hogy hány évesen hunytak el a régen élt emberek. A leletek között volt egyéves kisgyerek, voltak fiatalok, idősebbek. Dr. Dudás-Boda Eszter sok patológiás elváltozást talált a csontokon. 

A 15. századi leletek között feltűnő volt, hogy zömében valamilyen ízületi gyulladáshoz hasonló betegségben szenvedtek; azonban a konkrét betegséget nem lehet megállapítani.

 Volt, akinél bordatörést észlelt, volt, akinél olyan csontelváltozást, amit például a sok lovaglás is okozhat. Az biztos, hogy a sírokat a török hódoltság idején feldúlták. 

Egy régész az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál dolgozik. Fotó: MTI/Komka Péter

Hol lehet a király nyughelye?

A konferencia első szakaszát követő rövid vitaszekcióban Makoldi Miklós és Buzás Gergely adta elő az épületrészekre vonatkozó elképzeléseit; kiderült, hogy nem mindenben egyezik a szakmai véleményük. Egyrészt abban, hogy melyik épület mikor épült, illetve hogy hol helyezték el Aba Sámuel holttestét. Buzás szerint a kápolnához építettek egy szakrális nyughelyet, Makoldi szerint logikusabb lett volna a templom közepére elhelyezni az uralkodó holttestét. Van még tehát bőven kutatni- és tennivaló, az eredmények összegzése és értelmezése területén és az épületegyüttes helyreállításában is. 

Egyedülálló leletek, épületek – az Aba nemzetség tekintélye

Gallina Zsolt tereprégész – aki kollégái szerint a legtöbb időt töltötte az ásatásokon – elmondta, hogy kivételes régészeti leletanyagról, épületegyüttesről beszélhetünk, hiszen egy kétezer négyzetméteren elhelyezkedő komplexumot tártak fel. A templom önmagában is egyedülálló, hiszen kevés ilyen maradt fenn a kora Árpád-korból: több mint 30 méter hosszú volt a háromhajós épület. 

Kivételes a templom jelentősége amiatt is, hogy nagyjából öt évszázadig fennmaradt, fejlődött: azt mutatja, milyen kiterjedt volt az Aba nemzetség, amelynek tagjai sokáig megőrizték szakrális központjukat – mondta el Gallina Zsolt.