Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Számos tartalmas és érdekes előadás szerepelt a konferencia programjában. Dr. Buzás Gergely régész, művészettörténész, a Visegrádi Király Múzeum igazgatója az abasári monostor történetéről mesélt, többek között arról, hogy mikor épültek fel a különböző épületrészek, és melyik milyen célt szolgált. Azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy többször is átépítették a monostort, a 15. században már a gótikus stílus dominált.
A sírokban talált csontmaradványok feltárásáról dr. Dudás-Boda Eszter igazságügyi antropológus tartott előadást. Elmondta, hogy az ásatások során legalább két réteget fel tudtak tárni: az egyik réteg a 15. századhoz kapcsolható, a másikban viszont a 11. században elhunyt emberek földi maradványaira leltek. Érdekesség, hogy a 15. századi rétegben talált csontok kizárólag férfiak maradványai, a 11. századi rétegben viszont már nők csontjai is előkerültek. Itt abból a szempontból is változatos volt a sírlelet, hogy hány évesen hunytak el a régen élt emberek. A leletek között volt egyéves kisgyerek, voltak fiatalok, idősebbek. Dr. Dudás-Boda Eszter sok patológiás elváltozást talált a csontokon.
A 15. századi leletek között feltűnő volt, hogy zömében valamilyen ízületi gyulladáshoz hasonló betegségben szenvedtek; azonban a konkrét betegséget nem lehet megállapítani.
Volt, akinél bordatörést észlelt, volt, akinél olyan csontelváltozást, amit például a sok lovaglás is okozhat. Az biztos, hogy a sírokat a török hódoltság idején feldúlták.
A konferencia első szakaszát követő rövid vitaszekcióban Makoldi Miklós és Buzás Gergely adta elő az épületrészekre vonatkozó elképzeléseit; kiderült, hogy nem mindenben egyezik a szakmai véleményük. Egyrészt abban, hogy melyik épület mikor épült, illetve hogy hol helyezték el Aba Sámuel holttestét. Buzás szerint a kápolnához építettek egy szakrális nyughelyet, Makoldi szerint logikusabb lett volna a templom közepére elhelyezni az uralkodó holttestét. Van még tehát bőven kutatni- és tennivaló, az eredmények összegzése és értelmezése területén és az épületegyüttes helyreállításában is.
Gallina Zsolt tereprégész – aki kollégái szerint a legtöbb időt töltötte az ásatásokon – elmondta, hogy kivételes régészeti leletanyagról, épületegyüttesről beszélhetünk, hiszen egy kétezer négyzetméteren elhelyezkedő komplexumot tártak fel. A templom önmagában is egyedülálló, hiszen kevés ilyen maradt fenn a kora Árpád-korból: több mint 30 méter hosszú volt a háromhajós épület.
Kivételes a templom jelentősége amiatt is, hogy nagyjából öt évszázadig fennmaradt, fejlődött: azt mutatja, milyen kiterjedt volt az Aba nemzetség, amelynek tagjai sokáig megőrizték szakrális központjukat – mondta el Gallina Zsolt.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az EU ma nem jelent mást, mint háborút saját lakosai ellen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!