NATO-direktíva, Trump után szabadon

Trump bemutatkozott a NATO-ban, meglett a hiányolt magyar haderőfejlesztési koncepció is.

Bár már korábban oszladozni kezdett Donald Trump körül az a félelem, amely a választási kampányban a NATO elavultságáról, az amerikai védelmi garanciák feltételhez kötéséről elhangzott kijelentéseit követte, a szövetség állam- és kormányfőivel eltöltött, brüsszeli nap is kellett ahhoz, hogy helyreálljon a tagországok bizalma. Ám a január óta hivatalban lévő amerikai elnök így sem mulasztotta el, hogy egy bizarr jelenetben ne hányja az európai NATO-tagországok túlnyomó többségének szemére, hogy nagyon keveset költenek védelemre, együttesen is jóval kevesebbet, mint az Egyesült Államok. A helyzet azért volt furcsa, mert Trump az új NATO-székházban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások emlékművének avatási beszédét kanyarította erre a témára, a szószékről intézve szavait 27 politikustársához, miközben velük szemben a közönség, azaz sok száz újságíró figyelt. Nem téved, akit a résztvevők elhelyezkedése, Trump szemrehányása egy bírósági tárgyalás vádbeszédére emlékeztetett.

Ami a gyakorlati lépéseket illeti, a szövetség vezetői megerősítették korábbi elkötelezettségüket, hogy 2024-ig országaik nemzeti össztermékének (GDP) 2 százalékára emelik katonai költségvetésüket, amitől a legtöbben igencsak le vannak maradva. Ezt ma csak öt tagország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország teljesíti. Hogy ne csak a levegőbe beszéljenek, azt is rögzítik, hogy – miként Trump is követelte korábban – a tagállamok decemberig tervet készítenek és mutatnak be a vállalások teljesítésére.

Ebben szerepelnie kell, hogy a kiadások megfelelnek a tervezett védelmi céloknak. A szándékot a magyar részről Brüsszelbe utazott miniszterelnök is megerősítette, amikor úgy fogalmazott, hogy „mi 2024 környékén leszünk nagyjából a 2 százaléknál”. Ugyancsak nyugtázta Orbán Viktor a „bizonyítási eljárást”, azaz hogy az érintetteknek adniuk kell egy menetrendet, mikor fogják elérni a célt. Trump NATO-val kapcsolatos korábbi szavaira pedig azzal reagált: „Öreg csatalovak vagyunk itt jó néhányan. Tudjuk milyen a kampány, rendben lesz ez”.

Aligha véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter éppen a mai kormányinfón jelentette be: a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta a magyar haderőfejlesztési koncepciót, amelyet a kormány is meghallgatott. Ebben, mint mondta, a védelmi költségvetésnek a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelése szerepel, amely összegszerűen azt jelenti, hogy a mai nagyjából 400 milliárd forint helyett a 2020-as évek közepére, a nemzeti össztermék növekedését is beleszámítva, 1000 milliárd forint fölött költhetnek a haderőre. Ennek megfelelően nagyarányú létszámfejlesztés és technikai fejlesztés is lesz. Új képességekkel gazdagodik a Magyar Honvédség, illetve eszközbeszerzések kezdődnek még idén.

Korábban többször írtunk róla, hogy a kormány, bár 2012 óta beszél a büdzsé 2016-tól kezdődő növeléséről, és meg is valósítja, nem ismert a pénzköltés, azaz a haderőfejlesztés koncepciója. Lapunknak a közelmúltban két fontos NATO-szövetséges katonadiplomatája is úgy fogalmazott, hogy a decemberben beharangozott, de részleteiben nem ismertetett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet blöffnek tartják. Az elmúlt években többször tettünk kísérletet a fejlesztési hangsúlyokra, koncepciókra vonatkozó információk megszerzésére a Honvédelmi Minisztériumtól, de minduntalan elutasításba ütköztünk. Szakmai körökben és kiadványokban, egy-egy elbukott beszerzési kísérletben mindazonáltal körvonalazódik: helikopterek, szállító repülőgépek beszerzése élvez prioritást, de szó van a „tábori és páncéltörő tüzérség fejlesztési koncepciójáról”, illetve a földi telepítésű légvédelem fejlesztéséről is. A kormánynak az önkéntestartalékos rendszer fejlesztésére vonatkozó tervei (20 ezer fő; alakulat és lőtér mind a 197 járásban) miatt fölvetődött az is, hogy a jelentős költségvetési növekményeket (jövőre például 73 milliárddal jut több a honvédségre) elsősorban a holdudvart gazdagító építési projektekre költik, nem egy korszerű haderő fölépítésére, amely beszerzéseket igényel.

Nemrégiben a beszerzésekkel kapcsolatban úgy értesültünk, a NATO-csúcshoz időzítve, a Trump-kormányzatnak tett gesztusként nem kizárt: a kormány hat darab, használt amerikai Black Hawk helikoptert vásárol a honvédségnek. Ez különösen azért érdekes, mert a napokban hozták haza a haderő négy darab, felújításon átesett Mi–17 gépét Oroszországból, és döntöttek arról is, hogy a Mi–24 harci helikoptereket is alávetik ilyen munkálatoknak.

A védelmi kiadásokon kívül a csütörtöki NATO-csúcs másik témája a terror elleni harc fokozása volt, különös tekintettel az Iszlám Államra. Bár minden tagállam érintett az amerikai vezetésű terrorellenes koalícióban, a szövetség mint szervezet ebben eddig közvetlenül nem vett részt. Ez a jövőben nem sem változik egyes tagországok fenntartásai miatt, de a közvetett szerepvállalás AWACS légtérellenőrző és légi utántöltő gépekkel, logisztikai támogatással, a közel-keleti partnerországoknak nyújtott kiképzésbéli segítséggel erősödni fog. Trump ezzel kapcsolatban arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, fordítsanak figyelmet a bevándorlás kérdésére. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben „fogalmunk sincs, hogy kik ezek az emberek”.

Ugyancsak a csúcstalálkozó alkalmával az új székházban fölavatták a berlini fal emlékművét is. Itt Angela Merkel német kancellár felidézte: a fal leomlása a szabadság szimbóluma; a hidegháború végét jelezte. Hangsúlyozta, a falak nem vezetnek eredményre. – Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani – jelentette ki.