NATO-direktíva, Trump után szabadon

Trump bemutatkozott a NATO-ban, meglett a hiányolt magyar haderőfejlesztési koncepció is.

Aligha véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter éppen a mai kormányinfón jelentette be: a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta a magyar haderőfejlesztési koncepciót, amelyet a kormány is meghallgatott. Ebben, mint mondta, a védelmi költségvetésnek a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelése szerepel, amely összegszerűen azt jelenti, hogy a mai nagyjából 400 milliárd forint helyett a 2020-as évek közepére, a nemzeti össztermék növekedését is beleszámítva, 1000 milliárd forint fölött költhetnek a haderőre. Ennek megfelelően nagyarányú létszámfejlesztés és technikai fejlesztés is lesz. Új képességekkel gazdagodik a Magyar Honvédség, illetve eszközbeszerzések kezdődnek még idén.

Korábban többször írtunk róla, hogy a kormány, bár 2012 óta beszél a büdzsé 2016-tól kezdődő növeléséről, és meg is valósítja, nem ismert a pénzköltés, azaz a haderőfejlesztés koncepciója. Lapunknak a közelmúltban két fontos NATO-szövetséges katonadiplomatája is úgy fogalmazott, hogy a decemberben beharangozott, de részleteiben nem ismertetett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet blöffnek tartják. Az elmúlt években többször tettünk kísérletet a fejlesztési hangsúlyokra, koncepciókra vonatkozó információk megszerzésére a Honvédelmi Minisztériumtól, de minduntalan elutasításba ütköztünk. Szakmai körökben és kiadványokban, egy-egy elbukott beszerzési kísérletben mindazonáltal körvonalazódik: helikopterek, szállító repülőgépek beszerzése élvez prioritást, de szó van a „tábori és páncéltörő tüzérség fejlesztési koncepciójáról”, illetve a földi telepítésű légvédelem fejlesztéséről is. A kormánynak az önkéntestartalékos rendszer fejlesztésére vonatkozó tervei (20 ezer fő; alakulat és lőtér mind a 197 járásban) miatt fölvetődött az is, hogy a jelentős költségvetési növekményeket (jövőre például 73 milliárddal jut több a honvédségre) elsősorban a holdudvart gazdagító építési projektekre költik, nem egy korszerű haderő fölépítésére, amely beszerzéseket igényel.

Nemrégiben a beszerzésekkel kapcsolatban úgy értesültünk, a NATO-csúcshoz időzítve, a Trump-kormányzatnak tett gesztusként nem kizárt: a kormány hat darab, használt amerikai Black Hawk helikoptert vásárol a honvédségnek. Ez különösen azért érdekes, mert a napokban hozták haza a haderő négy darab, felújításon átesett Mi–17 gépét Oroszországból, és döntöttek arról is, hogy a Mi–24 harci helikoptereket is alávetik ilyen munkálatoknak.

A védelmi kiadásokon kívül a csütörtöki NATO-csúcs másik témája a terror elleni harc fokozása volt, különös tekintettel az Iszlám Államra. Bár minden tagállam érintett az amerikai vezetésű terrorellenes koalícióban, a szövetség mint szervezet ebben eddig közvetlenül nem vett részt. Ez a jövőben nem sem változik egyes tagországok fenntartásai miatt, de a közvetett szerepvállalás AWACS légtérellenőrző és légi utántöltő gépekkel, logisztikai támogatással, a közel-keleti partnerországoknak nyújtott kiképzésbéli segítséggel erősödni fog. Trump ezzel kapcsolatban arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, fordítsanak figyelmet a bevándorlás kérdésére. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben „fogalmunk sincs, hogy kik ezek az emberek”.

Ugyancsak a csúcstalálkozó alkalmával az új székházban fölavatták a berlini fal emlékművét is. Itt Angela Merkel német kancellár felidézte: a fal leomlása a szabadság szimbóluma; a hidegháború végét jelezte. Hangsúlyozta, a falak nem vezetnek eredményre. – Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani – jelentette ki.