Aligha véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter éppen a mai kormányinfón jelentette be: a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta a magyar haderőfejlesztési koncepciót, amelyet a kormány is meghallgatott. Ebben, mint mondta, a védelmi költségvetésnek a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelése szerepel, amely összegszerűen azt jelenti, hogy a mai nagyjából 400 milliárd forint helyett a 2020-as évek közepére, a nemzeti össztermék növekedését is beleszámítva, 1000 milliárd forint fölött költhetnek a haderőre. Ennek megfelelően nagyarányú létszámfejlesztés és technikai fejlesztés is lesz. Új képességekkel gazdagodik a Magyar Honvédség, illetve eszközbeszerzések kezdődnek még idén.
Korábban többször írtunk róla, hogy a kormány, bár 2012 óta beszél a büdzsé 2016-tól kezdődő növeléséről, és meg is valósítja, nem ismert a pénzköltés, azaz a haderőfejlesztés koncepciója. Lapunknak a közelmúltban két fontos NATO-szövetséges katonadiplomatája is úgy fogalmazott, hogy a decemberben beharangozott, de részleteiben nem ismertetett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet blöffnek tartják. Az elmúlt években többször tettünk kísérletet a fejlesztési hangsúlyokra, koncepciókra vonatkozó információk megszerzésére a Honvédelmi Minisztériumtól, de minduntalan elutasításba ütköztünk. Szakmai körökben és kiadványokban, egy-egy elbukott beszerzési kísérletben mindazonáltal körvonalazódik: helikopterek, szállító repülőgépek beszerzése élvez prioritást, de szó van a „tábori és páncéltörő tüzérség fejlesztési koncepciójáról”, illetve a földi telepítésű légvédelem fejlesztéséről is. A kormánynak az önkéntestartalékos rendszer fejlesztésére vonatkozó tervei (20 ezer fő; alakulat és lőtér mind a 197 járásban) miatt fölvetődött az is, hogy a jelentős költségvetési növekményeket (jövőre például 73 milliárddal jut több a honvédségre) elsősorban a holdudvart gazdagító építési projektekre költik, nem egy korszerű haderő fölépítésére, amely beszerzéseket igényel.
