Nem állítja meg a szegénységet az ingyenpénz

Sokakon segítene egy feltétel nélküli alapjövedelem, de rengetegen veszítenének is rajta az OECD szerint.

Bár sokan jól járnának, a feltétel nélküli alapjövedelem pont arra nem jó, amire a legtöbben szánnák. Egy új, átfogó kutatásból ugyanis az derül ki, hogy a gyakran csodafegyvernek tekintett intézkedés nem segítene leküzdeni a szegénységet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb tanulmányában négy európai állam, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország és Olaszország esetében vizsgálta, mivel járna, ha minden aktív és fiatalkorú havi fix juttatást kapna. Az utóbbi években valóságos hitvita alakult ki a világban az alapjövedelem bevezetése körül: a baloldali gondolkodók részéről többen a szegénység felszámolását várják tőle, jobboldalról az egyik fő érv ellene az, hogy az intézkedés nem sarkallná munkára, aktivitásra az eddig állás nélkül élőket.

A mostani kutatás leszögezi, bár sok ember életén változtatna a havi jelleggel biztosan a számlára érkező pénzösszeg, nemcsak nyertesek lennének, rengeteg ember veszítene is az üzleten. Merthogy – legalábbis az alapjövedelem koncepciója erről szól – a havi juttatás kiváltaná az eddig fenntartott segélyezési rendszer jókora részét, ami nem mindenkinek jelent végső soron pluszt, ráadásul több adót is kellene beszedni a rendszer további működtetéséhez, ami pedig nyilvánvalóan az idáig munkából élőket sarcolná meg. Mind a négy országra igaz, hogy a lakosság nagyjából 15 százaléka a jövedelmének több mint 10 százalékát elveszítené. Az Egyesült Királyságban a legrosszabb a helyzet: a briteknek ugyanis 44 százaléka összességében rosszabbul járna az új jövedelemforma bevezetése után. A legtöbben Olaszországban nyernének a változtatással, itt a fizetésből élő háztartások harmada legalább 10 százalékos bevételnövekedést érne el. Az OECD-nél úgy számoltak, az alapjövedelem bevezetésével sok munkanélküli is rosszul járna – ami azért is különös, mert rendszerint az egyik erős érv a rendszer bevezetése mellett éppen az, hogy a gyárakban és egyéb üzemekben mind jobban terjedő automatizáció nyomán egyre többen veszíthetik el a munkájukat, és ezeknek az embereknek segíthetnénk a havi fix juttatással.

Sőt, a tanulmányban arra is kitérnek, hogy Olaszország kivételével minden országban növekedne a szegénységben élők aránya, a legjobban a briteknél, ahol most hivatalosan 10,4 százaléknyian szegények – ez az alapjövedelem bevezetésével 14,7 százalékra nőne. A számok alapján úgy tűnik egyébként, hogy a gyermeküket egyedül nevelők rosszul járnának, és azok is, akik a különféle kedvezményeket kihasználva eddig a szokottnál korábban mentek el nyugdíjba.

Akkor kinek lenne mégis jó ez az egész új rendszer? A tanulmány szerint a franciáknál, valamint kisebb részben a finneknél és a briteknél pont azoknak, akik jövedelmük alapján a középosztályba tartoznak, és az eddigiek során a havi jövedelmük szerint eleve nem voltak jogosultak segélyezésre.

Finnország jelenleg kísérletezik az alapjövedelemmel: idén januártól kezdve két évig havi 560 eurót (173 ezer forint) kap feltétel nélkül a munkanélküliek kétezer fős, véletlenszerűen kiválasztott csoportja. Így Finnország az első európai állam, amelyik országos szinten visz véghez hasonló kísérletet. Tavaly június elején Svájcban a választópolgárok túlnyomó többsége, egész pontosan 76,9 százaléka utasította el a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.