A Demokrata Pártot és az FBI-t okolja választási vereségéért Clinton

A The New York Times napilap szerepét is kiemelte.

Az informatikai cégek szervezte konferencia pódiumbeszélgetésén Hillary Clinton ugyan egyetlen mondat erejéig közölte, hogy vállalja a felelősséget az elnökválasztási kampányban hozott döntéseiért, de aztán hosszasan hibáztatott másokat vereségéért. „Vállalom a felelősséget minden döntésemért, de nem ezért vesztettem” – fogalmazott.

A volt elnökjelölt hibáztatta a Demokrata Párt vezető szervét, az Országos Demokrata Bizottságot (DNC). Azt állította, hogy elnökjelöltté választása után a pártvezetés nem támogatta őt. „Elnökjelölt lettem, de semmit nem kaptam a Demokrata Párttól, amely anyagi csődben volt, döntésképtelennek bizonyult, és még az adatbázisa is szegényes vagy legfeljebb középszerű volt, gyakorlatilag nem is létezett. Nekem kellett pénzt nyomnom az országos bizottságba, hogy egyáltalán működőképes legyen” – fogalmazott Clinton.

Úgy véli, tovább nehezítette helyzetét az elnökválasztás kimenetelét befolyásolni szándékozó sokféle kísérlet. Utalt a Demokrata Párt országos bizottsága és saját kampányfőnöke magánlevelezésének feltörésére és a különféle „hamis hírekre”. Nem nevezte meg konkrétan sem Donald Trump kampánycsapatát, sem Oroszországot, hanem így fogalmazott: a Kreml valamilyen formában segítséget kapott amerikaiaktól. „Az oroszok vajon honnan tudták, hogy milyen üzeneteket kell eljuttatniuk az amerikaiakhoz? Kivel egyeztettek, kivel játszottak össze?” – bújtatta sejtetésekbe a bizonyítékok nélküli vádakat.

A volt elnökjelölt ismét az FBI igazgatóját, James Comey-t is felelősnek nevezte saját vereségéért. Comey az elnökválasztás előtt néhány nappal, 2016. október 28-án levélben tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy újraindítja a vizsgálatot Clinton külügyminiszterségének ímélbotránya ügyében. „Nem látok bele ennek a fickónak a fejébe, de miután október 28-án rám zúdította ezt az egészet, azonnal zuhanni kezdett a támogatottságom” – állította Clinton.

Az FBI által vizsgált ímélbotrány évekkel korábbra nyúlik vissza: külügyminiszterként Clinton nem csak a biztonságos külügyi levelezési rendszert használta, hanem magánszerverről is bonyolított hivatalos ügyeket, és felmerült a gyanú, hogy így titkos információk kerülhettek ki a tárcától. A botrány végig beárnyékolta választási kampányát.

Az ímélügyet „őrjítő tapasztalatnak” nevezve Clinton, és kivált a The New York Times napilap szerepét emelte ki. „Úgy kezelték az ügyet, mintha Pearl Harbor lett volna” – mondta, a második világháborúban a császári japán seregek légiereje által megtámadott hawaii támaszpontra célozva. Az egyébként mellette mindvégig határozottan kiálló The New York Timest azért kárhoztatta, mert rendszeresen és részletekbe menően tudósított az ímélbotrányról.

A pódiumbeszélgetést vezető moderátor kérdésére Hillary Clinton azt mondta: nem pályázik többé választott tisztségre, de hozzátette, hogy nem marad távol a közélettől.