Theresa May szóvivője közölte, a személyek szabad áramlása megszűnik aznap, amikor Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót. Részleteket azonban nem árult el arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság pontosan milyen bevándorláspolitikát léptet életbe 2019 után. Hangsúlyozta viszont, helytelen lenne azt sugallni, hogy a személyek szabad mozgása változatlan formában fennmarad a brit európai uniós tagság megszűnése után.
Az elmúlt napokban a brit kormány tagjai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az ügyben. Philip Hammond pénzügyminiszter a BBC rádiójának azt mondta, „nem sok minden” változik majd, és Amber Rudd belügyminiszter is arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.
Liam Fox külkereskedelmi miniszter viszont kijelentette, nincs ilyen terv a kormány előtt, „ő legalábbis nem tud róla”. Szerinte a jelenlegi keretek fenntartása szembemenne a brit európai uniós tagságról szóló tavalyi népszavazás eredményével. A hírek szerint Hammond és Rudd kijelentései felbőszítették Boris Johnson külügyminisztert is. Sajtójelentések szerint sem Foxot, sem pedig Johnsont nem tájékoztatták előre a pénzügy- és a belügyminiszter kijelentéseiről, és a külügyminiszter még azt is cáfolni kényszerült, hogy lemondását tervezi az ellentétek miatt.
Kommentárok szerint az amúgy szabadságát töltő Theresa May helyett – aki hétfőn a pihenését megszakítva Belgiumba utazott a harmadik ypres-i csata kezdetének századik évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású megemlékezésre – szóvivője igyekezett elsimítani az ellentéteket a személyek szabad áramlására vonatkozó kormányzati állásponttal kapcsolatosan.
A munkaerő szabad mozgása egyike az Európai Unió négy szabadságelvének a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlása mellett.
