Recep Tayyip Erdogan török elnök és a török kormány azzal vádolja Gülent, hogy hálózatának segítségével párhuzamos államot épített ki Törökországban, és ő szervezte meg a tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet. Az erőszakcselekményekben több mint 240-en vesztették életüket. A hitszónok következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna az egy évvel ezelőtti eseményekhez. Bár Erdogant diktátorhoz hasonlította, saját bevallása szerint sohasem támogatta a hatalmának erőszakos megdöntésére irányuló kísérleteket.
A török elnök májusban azt mondta, hajlandó a végsőkig elmenni Törökország kiadatási követelésével, de az elmúlt egy évben vajmi kevés előrelépés történt az ügyben. Bár Erdogan személyesen Donald Trump amerikai elnöktől kérte Gülen kiadatását, Ankarától döntő bizonyítékokat várnak a hitszónok szerepére vonatkozóan. Gülen elmondta: reméli, hogy a Trump-kormányzat nem tesz eleget Erdogan követeléseinek.
Fethullah Gülen korábban Erdogan mentora és egyik legszorosabb szövetségese volt, de támogatottsága egyre csökken hazájában. Nem csak a kormánypárt híveinek körében népszerűtlen: az ellenzék nagy része ugyanúgy elítéli, mert szerintük hálózatán keresztül próbálta meg évtizedeken át aláásni a modern török köztársaság szekuláris alapjait. Hizmet (szolgálat) nevű mozgalmát – amely iskolákat, vállalkozásokat és civil szervezeteket is felölel – a puccskísérlet előtt két hónappal terrorcsoportnak minősítette a török nemzetbiztonsági tanács. Az államcsíny utáni, százezreket érintő, átfogó tisztogatásban Gülen számos hívét is őrizetbe vették.
