Elmondása szerint a rendkívüli állapotot akkor oldják fel, amikor a tavalyi államcsínykísérlet ügye már nem teszi indokolttá a jelenlegi helyzet fenntartását.
A kormány a 2016. július 15-i puccskísérletet követően vezetett be rendkívüli állapotot az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezetnek tekintett csoportok ellen. Az elmúlt egy évben a hatóságok nagyjából 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 150 ezer ember ellen indult eljárás, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából.
A hatóságok szerdán is elfogatóparancsot adtak ki a TRT Haber állami hírtelevízió 34 egykori munkatársa ellen, akiket – egyebek között – azzal vádolnak, hogy kapcsolatban állnak a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen amerikai száműzetésben élő hitszónok mozgalmával – közölte az Anadolu állami hírügynökség. A vád szerint a 34 személy letöltötte és használta a ByLock titkosító alkalmazást, amellyel a hatóságok szerint a Gülen-párti puccsisták kommunikáltak egymással. A TRT 34 egykori munkatársát már korábban elbocsátották állásából a puccskísérlethez fűződő állítólagos kapcsolataik miatt.
Szintén szerdán a rendőrség 14 katonatisztet vett őrizetbe hat különböző tartományban a hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatosan – számolt be a Dogan török hírügynökség.
A Reuters hírügynökség eközben megírta: a sikertelen törökországi puccskísérlet fő felelősének kikiáltott Fethullah Gülen muszlim hitszónok nem menekül el az Egyesült Államokból, és elfogadja, ha Washington úgy dönt, hogy átadja őt Ankarának. A 79 éves Gülen a pennsylvaniai Saylorsburgben található otthonában adott interjút, amelyet a hírügynökség szerdán publikált. Ebben a hitszónok tagadta a török kormány februári állítását, hogy Kanadába készül a kiadatás elkerülése érdekében.
„A szóbeszédnek semmi valóságtartalma nincs” – szögezte le. „Ha az Egyesült Államok úgy látja, hogy ki kell adnia engem, akkor visszamegyek Törökországba” – tette hozzá.
Recep Tayyip Erdogan török elnök és a török kormány azzal vádolja Gülent, hogy hálózatának segítségével párhuzamos államot épített ki Törökországban, és ő szervezte meg a tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet. Az erőszakcselekményekben több mint 240-en vesztették életüket. A hitszónok következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna az egy évvel ezelőtti eseményekhez. Bár Erdogant diktátorhoz hasonlította, saját bevallása szerint sohasem támogatta a hatalmának erőszakos megdöntésére irányuló kísérleteket.
A török elnök májusban azt mondta, hajlandó a végsőkig elmenni Törökország kiadatási követelésével, de az elmúlt egy évben vajmi kevés előrelépés történt az ügyben. Bár Erdogan személyesen Donald Trump amerikai elnöktől kérte Gülen kiadatását, Ankarától döntő bizonyítékokat várnak a hitszónok szerepére vonatkozóan. Gülen elmondta: reméli, hogy a Trump-kormányzat nem tesz eleget Erdogan követeléseinek.
Fethullah Gülen korábban Erdogan mentora és egyik legszorosabb szövetségese volt, de támogatottsága egyre csökken hazájában. Nem csak a kormánypárt híveinek körében népszerűtlen: az ellenzék nagy része ugyanúgy elítéli, mert szerintük hálózatán keresztül próbálta meg évtizedeken át aláásni a modern török köztársaság szekuláris alapjait. Hizmet (szolgálat) nevű mozgalmát – amely iskolákat, vállalkozásokat és civil szervezeteket is felölel – a puccskísérlet előtt két hónappal terrorcsoportnak minősítette a török nemzetbiztonsági tanács. Az államcsíny utáni, százezreket érintő, átfogó tisztogatásban Gülen számos hívét is őrizetbe vették.
