A kiterjedt helyi szélsőbaloldali szubkultúrára utalva hozzátette: felelősséget viselnek azok is, akik elbagatellizálják vagy politikailag elfogadhatónak tartják a bűncselekményeket, vagy a politikai belátás, esetleg az erkölcsi erő hiányában nem tudnak elhatárolódni a bűnelkövetőktől.
Az első polgármester kormánynyilatkozata utáni vitában az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) lemondásra szólította fel Olaf Scholzot. A CDU tartományi szervezete egyedül maradt ezzel a követeléssel, a párt országos vezetősége nem kívánja a hamburgi városvezető távozását. A szociáldemokraták részéről elsősorban a ellenzéki Baloldal (Die Linke) tevékenységét bírálták, kiemelve, hogy az SPD-től balra álló párt hamburgi szervezete a fekete ruhába öltözött, arcukat törvénysértő módon eltakaró erőszakos tüntetők által alkotott úgynevezett fekete blokk „parlamenti tagozata”.
A csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem 500 rendőr sebesült meg.
