Hadiösvényre lépett Christian Kern. Az osztrák kancellár számára már szinte nem telik el úgy hét, hogy ne olvasson be az unió „fekete bárányainak”, Magyarországnak vagy Lengyelországnak, esetleg mindkettőnek egyszerre. A szociáldemokrata politikus ráadásul ott üt, ahol a legjobban fáj: az uniós költségvetés kérdését vakargatja. – Nem tetszenek az uniós szabályok? Hát akkor a közös kondérból se csemegézz! – summázható Christian Kern észjárása. Ötletének, hogy az EU szabályainak megsértése esetén a „bűnösöket” – tehát a magyarokat és a lengyeleket – az uniós támogatások megnyirbálásával kellene jobb belátásra bírni, legutóbb az Österreich című lapban adott hangot, előtte a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott hasonlót. Fenyegetése nem maradt válasz nélkül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy füst alatt Martin Schulzot, a német szocdemek vezérét, és persze a ma már kihagyhatatlan Soros Györgyöt is kiosztva azt üzente az osztrák kancellárnak, hogy „elutasítjuk a liberális gőgösséget”, és „az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik”.
Az biztos, hogy Christian Kern jobban tenné, ha először a saját háza táján sepregetne. Javaslatával ugyanis kapásból egy nagy baj van: hogy szabályellenes, azaz alkalmazása saját farkába harapó kígyóként hozná lehetetlen helyzetbe az EU-t. Másodszor, Ausztria maga sem tart be minden szabályt. Éppen az osztrák kancellár kérte még márciusban az Európai Bizottságtól, hogy legyenek belátással, mert Ausztria nem akar menekülteket befogadni az áttelepítési program keretein belül. A „sógoroknak” a kvótarendszer szerint nagyjából kétezer migránst kellene befogadni, ám a statisztikákban az Ausztria melletti rubrikában ugyanolyan óriási nulla szerepel, – bár Bécs 50 menekültet végül áprilisban vállalt – mint Magyarországnál.
Igaz, ez nem annyira a szociáldemokrata kancellárnak, mint inkább a külügyminiszternek, Sebastian Kurznak köszönhető. Ez pedig a következő bökkenő. A koalíció felbomlása miatt október 15-én Ausztriában előre hozott választásokat tartanak. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint 33 százalékkal az Osztrák Néppárt (ÖVP) a legnépszerűbb politikai alakulat, különösen azóta, hogy májusban a még mindig csak 30 esztendős, dinamikus Sebastian Kurz lett a pártelnök. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) ezzel szemben alig 26 százalék körüli eredményre számíthat. Ha valamilyen csoda folytán októberig sikerül is felzárkózniuk, kormányt akkor sem alakíthatnak, a harmadik legnagyobb erő ugyanis a szélsőjobboldaliként emlegetett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), 22 százalékos támogatottsággal szorosan a szocdemek nyomában loholnak. A futottak még kategóriában a Zöldek pártja (6), a liberális Neos (5), és a Zöldektől kilépett Peter Pilz listája (4) örülhetne, ha átlépné a bejutási küszöböt. A legvalószínűbb tehát egy ÖVP-FPÖ koalíció, azaz Christian Kern kancellárságával együtt regulázási ötleteinek is búcsút mondhat.
Helyére Sebastian Kurz léphet, márpedig ő koránt sem osztja elődje nézeteit. Sőt, az osztrák diplomácia vezetője mostanában a migrációnak köszönhetően – korábban a bankügy és a földügy miatt voltak nézeteltérések – nagyon is egy húron pendül magyar kollégájával. „A teljes szolidaritásom és támogatásom Kurz külügyminiszter úré” – vette védelmébe például egy héttel ezelőtt Szijjártó Péter, miután Sebastian Kurz azt sürgette, hogy le kellene zárni a földközi-tengeri menekültútvonalat. Az osztrák külügyminiszter pedig egy májusi interjúban fogalmazott úgy, hogy az uniós külső határok védelmében Orbán Viktor és a kelet-európai országok vezető szerepet játszanak.
