Nyemcovot 2015. február 27-én éjjel ölték meg több lövéssel a Moszkva folyón átívelő Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon.
A bíróság 11 évtől 20 évig terjedő, szigorított büntetőtáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a vádlottakat. Zaur Dadajevet, aki a vád szerint hátba lőtte az 55 éves politikust, 20 évi, bűntársait, Anzor Gubasevet 19, Sadid Gubasevet 16, Temirlan Eszkerhanovot 14, míg Hamzat Bahajevet 11 évi börtönnel sújtották – írja az MTI.
A vádlottakat halmazati büntetésként fejenként százezer rubel (mintegy félmillió forint) pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Ezenkívül az elítéltek, Dadejevet leszámítva, büntetésük alapszakaszát letöltve még két évig nem szabadulhatnak.
A védelem bejelentette, hogy a következő napokban, a jövő héten bizonyosan, fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Az ügyészség azt közölte, hogy miután megkapta és áttanulmányozta az ítéletet, dönt arról, hogy fellebbez-e. Az illetékes ügyész korábban életfogytiglani börtönbüntetést kért a gyilkosság elkövetőjére, Zaur Dadajevre.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel egy időben bejelentette, hogy folytatja a nyomozást a bűntény megrendelőinek és megszervezőinek felderítésére. Az SZK egyik feltételezése szerint a megrendelő Ruszlan Muhugyinov lehetett, aki a csecsen Észak belügyi zászlóalj egykori tisztje volt. Ellene 2015 novemberében nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Petrenko emlékeztetett egyben arra, hogy Muhugyinov és mások 15 millió rubelt (jelenlegi árfolyamon csaknem 66 millió forintot) ajánlottak fel a tetteseknek Nyemcov meggyilkolásáért, és a pénz volt a bűncselekmény elkövetésének indítéka. Azt is mondta, hogy az ügy vádlottjai 2014-ben láttak a gyilkosság megszervezéséhez, ami azt bizonyítja, nem állja meg a helyét a vádlottaknak az az állítása, amely szerint vallási gyűlöletből végeztek az ellenzéki politikussal, mert az támogatta a Charlie Hebdo francia szatirikus lapban 2015 januárjában megjelent, Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrákat.
Ismert, június végén bűnösnek találta a bíróság az öt férfit, akit Borisz Nyemcov meggyilkolásával vádoltak. Arra azonban a per sem derített fényt, hogy ki lehetett a megrendelő. Nyemcov rokonai is abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy sosem fog kiderülni, a férfinak miért kellett meghalnia. A hatóságok a tárgyalás öt vádlottja mellett egy Beszlan Sabanov nevű férfit is meggyanúsítottak azzal, hogy köze volt Nyemcov megöléséhez, Sabanov azonban elfogása előtt felrobbantotta magát. Bár az egyik vádlott korábban elismerte bűnösségét, emberi jogi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy kínzással csikarták ki belőle a vallomást, az öt vádlott később már ártatlannak vallotta magát.
Nyemcov halála 2015-ben azért is vert fel nagy port, mert a politikus korábban a parlamentből kiszoruló ellenzék egyik vezéralakja volt, meggyilkolása óta ennek a tábornak Alekszej Navalnij lett az egyedüli vezére. Nyemcov politikai karrierjét a peresztrojka időszakában alapozta meg, harminckét évesen már a Nyizsnyij Novgorod-i területet vezette kormányzóként, 1997-ben pedig energetikai és üzemanyagügyi miniszter, valamint kormányfőhelyettes lett. Országos népszerűségét jól mutatja, hogy a felmérések szerint a lakosság ötven százaléka látta volna őt szívesen elnökként. Politikai karrierjét azonban az 1998-as orosz gazdasági összeomlás derékba törte.
