Az Európai Bizottság szerdán tárgyal a vitatott lengyel igazságügyi reformról.
Andrzej Duda lengyel elnök kedden aláírta a törvényt, amely felhatalmazza az igazságügy-minisztert, hogy felmentse és kinevezze a rendes bíróságok vezetőit. A törvénytervezetet benyújtó kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) az intézkedést azzal indokolta, hogy a lassú és elavult igazságügyi rendszer korszerűsítésre szorul. Ellenzői szerint a jogszabály veszélyezteti az igazságszolgáltatás alkotmányba foglalt függetlenségét.
Az Európai Bíróság korábban már kemény bírálattal illette a reformtervezetet. Annak kilátása miatt, hogy politikusok menesszenek és nevezzenek ki bírákat, Lengyelország most, a szerdai bizottsági ülés előtt közel került ahhoz, hogy megkezdjék a hetedik cikk szerinti eljárás előkészítését – közölte egy nevének elhallgatását kérő uniós tisztségviselő.
„Számunkra a végső cél a bírák menesztésének a megakadályozása” – mondta az illetékes.
„Holnap kiegészítő ajánlást fogadunk el a jogállamisággal kapcsolatosan, amely tekintetbe veszi a legújabb fejleményeket. Az ajánlás egyértelmű határidőket szab meg Lengyelország számára a törvények módosítására. Ha erre nem reagálnak, nem marad más hátra, mint a 7-es cikk elindítása” – tette hozzá.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljárás az unió szabályait és közös értékeinek betartását megtagadó tagállamok megbüntetésére szolgál. Az indítványt a tagállamok négyötödének – 22 államnak – támogatnia kell ahhoz, hogy megállapítsák: megvan a nyilvánvaló veszélye annak, hogy komoly veszély fenyegeti az emberi jogokat vagy méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, a jogegyenlőséget és a jogállamot.
Egy ilyen határozat politikai jelzést küldhet, de kevés gyakorlati következménnyel jár a Reuters brit hírügynökség szerint. Brüsszeli források szerint a bizottság az uniós külügyminiszterek szeptember 19-i ülésén tárgyal a tagországokkal a szükséges többség kialakításról.
„Ha megkezdik a bírák tömeges elbocsátását, átlépik a tiltott vonalat, amikor minden általunk szorgalmazott párbeszédet sikertelennek kell tekintenünk” – mondta az illetékes.
Az is elképzelhető, hogy Lengyelországot a 7-es cikk értelmében megfosztják szavazati jogától, de ehhez mind a 27 másik tagállam támogató szavazata szükséges, Magyarország pedig már tudatta, hogy megakadályozza a lépést.
Andrzej Duda a bíróságok szervezetéről szóló törvényt aláírta, a legfelsőbb bíróságról (SN) és az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szóló jogszabályokat viszont megvétózta. Egyúttal bejelentette, hogy két hónapon belül szakértők segítségével két új törvényjavaslatot készít elő. Az Európai Bizottság azonban látni kívánja, hogy a változtatások lényegiek-e.
A Reuters szerint valószínű, hogy a Bizottság felhatalmazza Jean-Claude Juncker elnököt vagy Frans Timmermans alelnököt, hogy jogi eljárásokat kezdeményezzen Lengyelország ellen, ha megkezdik a bírák menesztését, vagy az elnöki vétót a lengyel parlament leszavazza.
„Szerdán elvi döntést hozhatunk (...), hogy a kötelességszegési eljárás egy órán belül megindítható, ha az elnöki vétót leszavazzák” – mondta az illetékes.
A kötelességszegési eljárás esetén nincs szükség az összes tagállam támogatására, viszont a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat, amelynek elmarasztaló ítélete esetén Varsó súlyos pénzbüntetésre számíthat.
„Készek akarunk lenni, szilárd jogi talajon állni, ha bármi újabb dolog történik” – szögezte le az uniós tisztségviselő.
