Máshol kisebb súlyúnak számító kihágások – mint például munkahelyi vagy élelmiszerlopás, prostitúció vagy külföldi média terjesztése – miatt is nyilvános kivégzés lehet a sorsa az észak-koreaiaknak – áll egy dél-koreai emberjogi szervezet, az Átmenti Igazság Munkacsoport jelentésében, amelyet 375 északról menekült személlyel folytatott interjúk alapján állítottak össze, hogy dokumentálják a phenjani rezsim által következetesen tagadott jogsértéseket, illetve azok helyszíneit.
A menekültek vallomásai alapján a nyilvános kivégzéseket folyópartokon, iskolaudvarokon vagy piacokon hajtják végre, időnként kifejezetten csak azért, hogy példát statuáljanak, elrettentsék az embereket bizonyos magatartásoktól. A halálos ítéleteket gyakran bírósági tárgyalás nélkül hozzák meg, a legsúlyosabb büntetéshez időnként elegendő, ha valakinek a rezsim szemében nem megfelelő a származása – Észak-Koreában ugyanis a családok kollektíven felelősek a tagjaik tetteiért.
A Reuters hírügynökség által idézett jelentés szerint a nyilvános kivégzéseket egyes helyi vezetők elrettentésként használják, de kormányzati tisztviselőket is végeztek ki kémkedés vagy korrupció vádja miatt. Egyes vallomások szerint volt rá példa, hogy még a golyót is sajnálták az elítéltekre, akiket egyszerűen agyonvertek.
Korábban az ENSZ vizsgálóbizottsága megállapította, hogy Észak-Koreában a második világháborús náci rémtettekhez hasonló bűnöket követnek el: nagy fogolytáborok léteznek, ahol mindennapos az éheztetés, a rendszeres kínzás és a kivégzések. Több ENSZ-tagállam már 2014-ben javasolta, hogy emberiesség elleni bűntettek miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt emeljenek vádat a bezárkózó rendszer vezetői ellen, de a Biztonsági Tanácsban a kínai és orosz kifogások ezt eddig megakadályozták.
