Orbán Netanjahunak: Magyarország bűnt követett el

A magyar kormányfő bűnnek nevezte, hogy az akkori kormány nem mentette meg a zsidókat. Európában szerinte nő az antiszemitizmus.

Izrael és Magyarország kapcsolatainak a jövőről kell szólnia, nagyjából ez az optimista hangulat jellemezte Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Izraeli kormányfő 1989 után először jött Magyarországra, a közös sajtótájékoztatón pedig Orbán bűnnek nevezte, hogy a második világháború során Magyarország kormánya nem mentette meg zsidó származású állampolgárait. Most azonban a cél szerinte hosszú időre megszilárdítani a két ország kapcsolatát, ezt pedig jól jelzi, hogy a magyar miniszterelnök a látogatást egy új fejezet nyitányaként értékelte.

Orbán saját bevallása szerint négyszemközt biztosította Netanjahut, hogy a magyar állam és a magyar állampolgárok garantálják a helyi zsidóság biztonságát, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és hogy mind büszkék vagyunk arra, hogy a helyi zsidó élet reneszánszát éli.

Az eseményen, ahol a sajtónak nem adtak kérdésre lehetőséget, egy szó sem esett ugyanakkor arról, hogy a budapesti izraeli nagykövetség korábban közleményt adott ki a magyar kormány Soros Györgyöt támadó plakátjait elítélendő, ezt pedig Netanjahu utasítására az izraeli külügyminisztérium visszavonatta. Arról sem beszéltek, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Heisler András odáig ment ezen ügy miatt, hogy kijelentse, a magyar zsidóság cserbenhagyva érzi magát az egész ügy miatt.

Amiről ezzel szemben rengeteg szó esett, az a biztonság és az antiszemitizmus: Orbán szerint mindkét országnak joga van szavatolni saját védelmét, egyben köszönetet mondott azért, hogy Izrael is hozzájárul Európa biztonságához. Orbán szerint egyetértettek abban, hogy Európában növekszik az antiszemitizmus, Netanjahu pedig Emmanuel Macron francia elnök gondolatát idézte, aki szerint az antiszemitizmus ma anticionizmussal, a világ egyetlen zsidó állama létének megkérdőjelezésével jár.

Nyilvánvalóan ezek a gondolatok Orbán értelmezésében jól illeszkednek ahhoz az elképzeléséhez, hogy a tömeges, főleg muszlimokból álló migrációval növekszik Európában a zsidóellenesség.

Netanjahu egyébként dicsérte a magyar kormányt az antiszemitizmus elleni fellépéséért, és azért is, mert többször is kiállt Izrael mellett a nemzetközi fórumokon – ezt jól illusztrálja Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi nyilatkozata, miszerint „sokszor érzi úgy, hogy az ENSZ-ben és az EU-ban is vannak elfogult álláspontok Izraellel szemben”.

Orbán pedig odáig ment, hogy kijelentse: az egész világ tanulhat Izraeltől, a közel-keleti állam történelme azt tanítja ugyanis, hogy amiért nem harcolunk meg, azt elveszítjük. Ezt a magyar miniszterelnök a modern korszak vastörvényének nevezte.

Netanjahu szerint Magyarország sok szempontból a modern cionizmus bölcsőjének is tekinthető, a miniszterelnök ezzel a cionizmus születésében kulcsszerepet vállaló magyar Herzl Tivadarra utalt. Egyúttal üdvözölte, hogy sok izraeli turista jön Magyarországra, és jelezte, ők is szívesen látják a magyar turistákat.

De nem csak ezek a gondolatok jelzik jól az egész találkozóra jellemző baráti hangulatot. A két miniszterelnök például láthatóan jó kedvűen súgott össze, amikor Varga Mihály gazdasági miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások tárcájának vezetője is aláírt egy-egy, a két ország közt köttetett együttműködési dokumentumot Yosef Amranival, Izrael Budapestre delegált nagykövetével.

Netanjahu is nagyon fontosnak vélte mind a látogatását, mind a két ország együttműködését, és biztosított a felől, hogy a megfelelő üzleti partnereiket is arra kérik, tegyék meg a lépéseket az együttműködés szélesítése felé. Izraelt az innováció országának nevezte, Magyarországgal kapcsolatban pedig emlékeztetett, hazánk milyen nagyszámú tehetséget adott a világnak. „A múlttal tisztában vagyunk, de a jövő felé fordulunk” – közölte Netanjahu.

Bár a hangulat a falakon belül szívélyes volt, a Parlament és a Kossuth tér környékén szinte példátlan biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Az összes kivezető utcát lezárták, a sajtót például az óriási területen belül csak egyetlen kis, oldalsó keresztutcában engedték be, egy-egy benyíló útszakaszt pedig tucatnyi rendfenntartó őrzött. Egy idős hölgy például már türelmét vesztve kérte az egyik őrt, hogy árulja el, mégis hogyan juthat el a lezárt részen található otthonába. De nem csak ő akadt fent, a helyi lakosok mellett jó néhány ételfutár, vagy éppen szórólapos kereste a lehetséges útvonalakat célja felé.