Tavaly december óta megszaporodtak az amerikai politikusok látogatásai észt földön. Decemberben John McCain arizonai republikánus szenátor vezette küldöttség tárgyalt Tallinnban, majd áprilisban Paul Ryan republikánus házelnök tett látogatást a balti államban, júniusban a szintén republikánus Lamar Alexander tennessee-i szenátor járt Észtországban.
Miért ez a nagy érdeklődés Észtország iránt, amely még az északkeleti Maine szövetségi államnál is kisebb, nagyjából fele akkora területű? – tette fel a kérdést a napokban a Politico című lap elemzője. A Politico Vlagyimir Putyin orosz elnökben, illetve az orosz politikában véli megtalálni a magyarázatot.
Észtországnak keleten mintegy 350 kilométeres határa van Oroszországgal, az észtek hazáját a Szovjetunió a második világháború alatt lerohanta, és évtizedekig uralta, az észt függetlenséget csak 1991-ben kiáltották ki ismét. Észtországban ezért – csakúgy, mint a két másik balti államban, Lettországban és Litvániában – többnyire aggodalommal figyelik az orosz politikát, kivált a Krím félsziget 2014-es bekebelezése óta. Mivel a másfél milliónál is kevesebb lelket számláló országban háromszázezernyi orosz él, amerikai sajtóvélemények szerint az észtek tarthatnak attól, hogy az orosz kisebbség védelmére hivatkozva Moszkva cselekedhet, vagy cselekvésre ösztönözheti az észtországi oroszokat. Nemrégiben a Rand Corporation közpolitikai kutatóintézet közzétett egyik kutatásából az derült ki, hogy egy váratlan orosz offenzíva 36-60 órán belül elérheti Tallinnt.
Amerikai elemzők szerint ez a feltételezett észt aggodalom az egyik témája Mike Pence észtországi tárgyalásainak. Pence előrejelzések szerint Tallinnban találkozik a litván és a lett államfővel is.
Az amerikai külügyi minisztérium külföldi újságíróknak fenntartott sajtóközpontjának tájékoztatása szerint Pence Tallinnban kiemeli az Egyesült Államok változatlan elkötelezettségét a NATO 5. cikkelye iránt. Ez az a cikkely, amely a kölcsönös biztonsági garanciát fogalmazza meg, vagyis azt, hogy szükség esetén a szervezet megvédi szövetségeseit. Észtország ráadásul egyike annak az öt NATO-tagállamnak, amely tavaly teljesítette az észak-atlanti szövetséggel szembeni pénzügyi kötelezettségeket.
Észtországot a nyugati szövetségi és értékrendszer iránt elkötelezett államként tartják számon Washingtonban. Ennek érdekében maguk az észtek is sokat tesznek. Az észt külügyminiszter márciusban videokonferencián tartott eszmecserét Rex Tillersonnal, az amerikai diplomácia vezetőjével, az észt védelmi miniszter pedig júniusban járt Washingtonban, ahol törvényhozókkal folytatott megbeszéléseket a kongresszusban. Az NPR amerikai közszolgálati rádió riportja megemlítette, hogy a washingtoni észt nagykövetség diplomatái rendszeres, szinte napi kapcsolatot tartanak fenn az amerikai kormányzat – beleértve a Fehér Ház – tisztségviselőivel, a Politico pedig arról írt, hogy volt és jelenlegi észt tisztségviselők feltűnően nagy számban jelennek meg washingtoni kutatóintézetek, agytrösztök és egyetemek külpolitikai rendezvényein.
Az Egyesült Államok Baltikum iránti elkötelezettségének megerősítéseként értékelték amerikai elemzők azt, hogy júniusban a balti térségben tizenegyezer katona részvételével tartottak NATO-hadgyakorlatot.
Az észtországihoz hasonlóan az amerikai támogatás megerősítésének küldetésével látogat az amerikai alelnök Tallinnból Georgiába és a NATO-hoz most júniusban csatlakozó Montenegróba is.
