Hétfőre és szerdára is utcára hívta vasárnap, az alkotmányozó gyűlés választásának napján az embereket Henrique Capriles venezuelai ellenzéki politikus – írja az MTI. Az ellenzék célja, hogy megakadályozza, hogy a Nicolás Maduro államfő által kezdeményezett alkotmányozó gyűlés megkezdhesse működését.
„Nem ismerjük el ezt a hamis választást. Számunkra ez nincs, nem létezik” – húzta alá ez ellenzéki politikus, aki hétfőre a vasárnapi választáson végrehajtott „csalás” és a karhatalom által véghezvitt „mészárlás” ellen szólította utcára az embereket. A caracasi főügyészség információi szerint vasárnap tíz ember halt meg a tiltakozók és a karhatalom közötti összecsapásokban.
Közben Diosdado Cabello, a kormánypárt elnöke és Maduro szoros szövetségese „rekordrészvételről” beszélt a vasárnapi választáson. Ezzel szemben az AP amerikai hírügynökség azt írta, a fővárosban sok szavazóhelyiség gyakorlatilag üres volt. A BBC a helyi választási bizottság bejelentése alapján arról számolt be, hogy a szavazásra jogosultak 41,5 százaléka adta le voksát. Tibisay Lucena, a bizottság elnöke szerint valamivel több mint 8 millióan mentek el szavazni.
Az ellenzék az MTI tudósítása szerint azt állítja, minden szavazóhelyiségbe küldtek megfigyelőket, és vasárnap a töredéke volt a részvétel a korábbi választásokon tapasztaltnak. Azt mondják, érvénytelen minden olyan hivatalos tájékoztatás, amely magas részvételről árulkodik.
Az Egyesült Államok még vasárnap este közölte, hogy nem ismeri el a voksolás eredményét, és nem fogadja el Venezuela „illegitim” kormányát. A washingtoni külügyi minisztérium erős és gyors választ ígért „a tekintélyelvű rendszer kiépítőivel szemben”, beleértve azokat is, akik részt vesznek az alkotmányozó gyűlés munkájában.
„Mit érdekel minket, hogy mit gondol a világ?” – idézte a magyar állami hírügynökség Cabellót. A kormánypárt elnöke a nemzetközi bírálatokra reagálva arról beszélt, hogy Venezuela úgy döntött, nem kér a külföldi beavatkozásból. Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismeri el az eredményt. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim.
Nicolás Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, melynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alaptörvényét. Az elnök szombaton azt mondta, a gyűlésnek „bármi mást túlszárnyaló” hatalma lesz, vasárnap pedig arról beszélt, hogy az alkotmányozó gyűléssel „a harc új korszaka” köszönt be.
AZ MTI emlékeztet, a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek.
A politikai válság pedig abból ered, hogy Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak elsöprő többsége Nicolás Maduro távozását akarja, az elnök híveiből álló legfelső bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg.
A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már mintegy százhúsz ember halt meg.
