Tiszta Amerika: Lincoln szobrát felgyújtják, de Lenin egyelőre maradhat

A halálos áldozatot követelő charlottesville-i incidenseket követően szobordöntési láz söpörhet végig Amerikán.

Robert E. Lee szobra azóta is áll Charlottesville-ben, és hogy mennyire nehéz lesz a városnak a tüntetések után együtt élni vele, azt remekül mutatja az alábbi eset. Egy fiatalember, Allen Armentrout egyedül odament a tábornok szobrához a tüntetés után, hogy tiszteletét fejezze ki előtte. Vállára tette a sávos csillagos konföderációs zászlót, felvette a déliek egyenruháját, és biztos, ami biztos alapon egy gépfegyvert és egy pisztolyt is vitt magával.

Maroknyi antifasiszta tüntető vette körül, és akkor is szidták, amikor a rendőrség elvitte Armentroutot a helyszínről. A rend charlottesville-i őre nem is tudta magában tartani sommás véleményét, úgyhogy oda is vetette a filmező demonstrálóknak:

– Megint akarnak egy olyan napot, mint a múltkori? – célzott a gázolásos merénylettel végződő demonstrációkra.

– Az a vér a maguk kezén szárad – szólt vissza fölényeskedve az antifasiszta tüntető. Ezután képzeljük el, milyen lesz, ha ismét híre megy annak, hogy eltávolítanák a szobrot. Az esetet követően egyébként Armentroutot kirúgta az iskolája, a Pensacola Christian College.

Más városokban viszont elkezdték a konföderációs szobrok eltávolítását. A legnagyobb visszhangot talán az észak-karolinai Durhamben található konföderációs szobor ledöntése váltotta ki. Egyrészt szinte azonnal a virginiai események után történt, másrészt sokakban megdöbbenést váltott ki, hogy a hatóságok hagyták, és hogy a jellemzően baloldali, liberális tüntetők leköpték, rugdosták az összetört alkotást.

Máshol viszont vagy a városvezetés, vagy a helyi kormányzók, esetleg egyetemi vezetők jelezték, hogy hamarosan eltávolítják a déli konföderációra bármilyen formában emlékező köztéri szobrokat. Baltimore-ban és Austinban már meg is tették: mindkét városban gyorsan, az éjszakai órákban cselekedtek, alighanem így akartak elébe menni annak, hogy a településük úgy kerüljön be a hírekbe, mint Charlottesville. Vélhetőleg tart ettől Levar M. Stoney, Richmond polgármestere is. Az ő helyzete különösen pikáns: demokrataként és feketeként már jó ideje vezeti azt a várost, amely egykoron a konföderációs államok központja volt, ennek megfelelően egy gigantikus emlékmű hirdeti a Dél büszkeségét. Stoney először úgy fogalmazott a kérdés kapcsán, hogy szeretné, ha maradna a szoboregyüttes, de „kontextusba helyezve”, majd két nap alatt megváltoztatta a véleményét, és élesen fogalmazva nyilatkozott a városa felé magasodó lovasokról és katonákról.

– Azt kívánom, hogy bárcsak ne épültek volna meg! Sértőnek találom őket, el kell távolítani – mondta.

Mások pedig annak az Abraham Lincolnnak tartották sértőnek a szobrát, aki az 1861-től 1865-ig tartó polgárháború után felszabadította a rabszolgákat. Az elnök chicagói szobrát felgyújtották, a washingtoni emlékművét pedig összefirkálták. Egyelőre találgatnak, hogy kik lehettek az elkövetők, de az biztos, hogy nem kell sokat kutatni, hogy találjunk olyan rasszista szólamokat, amilyeneket ő is hangoztatott. Sőt ahogy Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az angol–amerikai intézet vezetője lapunknak adott interjújában fogalmazott: a rabszolgaság kérdését úgy oldotta volna meg, hogy az összes feketét visszaküldte volna Afrikába.

Miközben sorra eltűnnek vagy megrongálódnak ezek a szobrok, addig készült egy felmérés, amelyből az derül ki, hogy az amerikaiak többsége ellenzi a konföderációs emlékművek eltávolítását. A Reuters hírügynökség által megrendelt, augusztus 18–21. közt rögzített felmérés azt mutatja: a megkérdezettek 51 százaléka szerint az 1861–1865-ös polgárháborúban a déli oldalon harcolóknak emléket állító szobroknak a helyükön, a köztereken kellene maradniuk. 27 százalék szerint el kellene távolítani mindet, míg 19 százalék nem tudja, mi legyen velük.

Patrick J. Buchanan is arról értekezik az American Conservative-ban, hogy Lee tábornokot rég elfogadták az amerikai történelem tiszteletre méltó személyiségei között. Csakhogy szerinte az amerikai baloldal nagyon megváltozott az utóbbi időben: radikalizálódott és militarizálódott. És vele együtt Amerika sem a régi már Buchanan szerint, amiért ő a most végbemenő, „visszafordíthatatlan erkölcsi és kulturális forradalmat” okolja. Cikkében, amelynek a címe is sokatmondó – Amerika második polgárháborúja –, azt írja, a politikusaik pánikban vannak, és a szobordöntő baloldaliakat azokhoz a dzsihadistákhoz hasonlítja, akik az Iszlám Állam nevében elpusztították Palmürát. Szerinte a baloldal nem fog megállni a szobrok ledöntésénél, Amerika történetét akarja majd újraírni.

Cheryl K. Chumley is azt írja a Washington Timesban, hogy nem ért még véget a baloldali liberálisok akciója. Szerinte sem kizárólag a szobrok eltávolítása a cél, hanem az, hogy megbuktassák Donald Trumpot, megragadják a hatalmat, majd az egész alkotmányos berendezkedést megváltoztassák.

„Íme a balosok logikája: ha Amerika alapítói rasszisták, akkor az általuk írt dokumentumok, így például az alkotmány vagy a függetlenségi nyilatkozat is rasszista, és mivel ezek a mai napig meghatározzák az amerikai kormányzást, ezért az egész amerikai politikai rendszer rasszista” – írja Chumley, aki szerint káosz lenne úrrá a társadalmon a törvény és a rend tisztelete helyett.

Mindketten apokaliptikus jövőt festenek le írásaikban, de talán még annak is örülnek, hogy a szobordöntési hullám nemcsak a Dél büszke harcosainak kőből faragott mását, hanem Vlagyimir Iljics Lenin seattle-i szobrát is utoléri. Ed Murray polgármester kijelentette, hogy a charlottesville-i incidens után minden olyan köztéri alkotást el kell tüntetni, amely megosztó vagy gyűlöletet kelt. Persze ez nem lesz olyan egyszerű, mert a héttonnás alkotás egy hippinegyedben, ráadásul magánterületen áll, és a polgármester szerint az eltávolítása nem is annyira sürgős feladata a városnak. Valóban: a több millió ember haláláért felelős szovjet főtitkár mása előtt csak pár republikánus fiatal tüntetett a minap, összecsapásokról nem esett szó a hírekben.

Mindenesetre cikkünk elején csak a második felét idéztük Donald Trump tweetjének. A milliárdos politikus bejegyzése ugyanis így indul: „Nem tudod megváltoztatni a történelmet, de tanulhatsz belőle.” Nos, egyelőre úgy tűnik, ennek az ellenkezője megy végbe Amerikában.