Egy távolabbi politikai szövetség alapját is képezheti az a Nyitra megyében a napokban köttetett egyezség, amelyet a három szlovákiai kormánypárt képviselői írtak alá a novemberi megyei, avagy regionális választásokra készülve. A szociáldemokrata Smer, a konzervatív-populista Szlovák Nemzeti Párt és az etnikai vegyes párt, a Most-Híd közösen állítanak jelöltet a zsupáni (megyevezetői) tisztségre, szereplésének sikere biztatást adhat a még azért messze lévő, 2020-as parlamenti választási kampány lebonyolításához is. A magyar megyei önkormányzatokhoz képest – főképp a megyei kormányhivatalok létrehozásának tükrében – sokkal erősebb szlovák megyei szintű politikai képviselet mindenekelőtt a mindenkori kormányerő helybeni végrehajtó hatalmát testesíti meg.
A megyeelnök és megyei képviselők döntenek rengeteg fajsúlyos kérdésben, így az oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési intézmények, a regionális fejlesztés, idegenforgalom, a kisebb közutak, a közlekedés, területrendezés ügyében.
Ám a jelek szerint ennek fontosságát inkább a politikai elit érzi át, a megyei választások rendre szégyenletesen alacsony részvételi mutatókkal zajlanak, nem csoda, hogy felmerült az eltörlésük. Ezért született az a döntés, hogy 2022-ben a megyei voksolást egy időben tartják meg az önkormányzati választással. Egyébként az érdektelenség kárvallottjai leginkább a magyarok lehetnek, mert itt valóban kulcspozícióktól eshet el a kisebbségi közösség.
Ha némi bátorsággal az országos pártpreferenciákat vesszük alapul az őszi regionális megméretéshez, a nyitrai modell nagy eséllyel működőképes, a három párt támogatottsága stabilan 40 százalék felett áll a legtöbb elemző cég számításaiban, szemben a liberális ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) 16-18 százalékával és a Marian Kotleba által vezetett Mi Szlovákiánk Néppárt (L\'SNS) 11 százalékával.
Kiska, a szegények gazdag embere
A kampány különös különös színfoltjának ígérkezik a politikai idény elérkeztével Andrej Kiska, a hivatalából fakadóan elvileg független államfő személye. – Ki kell űznünk hivatalából a fasisztát Besztercebánya megyében – adta meg az alaphangot a legfőbb szlovák állami méltóság a novemberi megyei választások kampányához a szlovák nemzeti felkelés 73. évfordulóján, hétfőn tartott ünnepen. Nem is akárhol mondta ezt, Besztercebányán, a szélsőjobboldali L\'SNS otthonában, a cigányellenes Marian Kotleba szűkebb pátriájában. Az üzenet egyértelmű, az államfő tiltólistára helyezte a második legnépszerűbb ellenzéki erőt, kérdés, ez mennyire hatja meg a Smerből kiábrándult választókat, ha rajtuk kívül a politikai paletta jobboldalán senkit sem találnak. Hacsak nem jönnek szóba az ötszázalékos parlamenti küszöbön táncoló kereszténydemokraták.
A feltétel nélkül Amerika- és menekültbarát Kiska személye nagyon megosztja a szlovákokat, és könnyen lehet, hogy kijelentésével ellentétes hatást vált ki.
Emlékezetes, hogy beiktatásán pozsonyi hajléktalanok ettek az elnöki palotaként működő Grassalkovich-kastély kertjében, ám a sikeres szlovák cégek vezetői tovább jutottak a főkapunál, és együtt koccintottak Kiskával, aki 2014 júniusától tölti be a köztársasági elnöki posztot. Az utóbbi fordulat nem is csoda, hiszen a villamosmérnök végzettségű, magát a szegények felkarolójaként szívesen láttató politikus maga is vállalkozó volt valamikor, a piacgazdaságba éppen csak belezuhanó Csehszlovákiában hitelintézetet alapított, miután hazatért az Egyesült Államokból. Olyan családokon segített – a bankinál csak kicsit magasabb kamatok felszámításával –, akik hitelkérelmét a nagy pénzintézetek nem fogadták be. Ám igazi milliárdossá akkor vált, amikor fogyasztási hiteleket kínáló cégét 2005-ben eladta a VÚB-nak, a szlovák bankszektor egyik meghatározó szereplőjének. Egy csehországi cégén keresztül azonban folytatta eredeti tevékenységét.
Nagyon érdekes, hogy a 2014-ben államfői tisztségért induló, de Kiskával szemben alulmaradt
Robert Fico akkor még uzsorásnak nevezte, azóta viszont csendesen tűri Kiska migránssimogató kijelentéseit.
Ezzel nagyon is jó szolgálatot tesz a Smer-kormánynak, hiszen míg Fico alapvetően a szigorú bevándorláspolitika híve, addig hagyja Kiskát, hogy országa imázsát az európai mainstreambe illeszkedő liberális álláspont hajtogatásával építgesse. Egy biztos, a november 4-re kitűzött voksolás alacsony részvételi mutatóját már régóta bebetonozta a politikai elit, Kiska sokak szemében álszent ájtatoskodása, Fico és néhány minisztere pedig a korrupciógyanús állami projektek miatt vált hiteltelenné. Ami rövid úton lökheti a választókat oda, ahova épp Kiska nem akarja, Kotleba karjaiba.
