Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart az unió jövőjét az európai fősodortól eltérően látó álláspontja mellett. Ez a fő üzenete Orbán Viktor pénteki hivatalos varsói látogatásának, amelynek során a magyar miniszterelnök tárgyalt lengyel kollégájával, Beata Szydlóval, a parlament két házának elnökével, s egyeztetett a kormányzó Jog és Igazságosság vezetőjével, Jaroslaw Kaczynskival. Az Európai Unió jelenlegi két fekete báránya így nagyon fontos pillanatban, a német választásokat követő első uniós csúcs előtt demonstrálta Varsó és Budapest egyetértését.
Orbán Viktor – alaptalannak nevezve a jogállami kritikákat – látványosan kiállt Lengyelország mellett, az inkvizícióshoz hasonló eljárásnak minősítve a vele szembeni uniós fellépést. A magyar kormányfő az Európai Bizottság részéről több tiszteletet követelt Lengyelországnak, amelyet különösen a gazdasági eredményei alapján az unió egyik sikerországának nevezett.
– Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni
– fogalmazott a Beata Szydlóval közös sajtótájékoztatón, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. A lengyel miniszterelnök mintegy erre válaszul helyesnek nevezte az illegális bevándorlás kezelésében a lengyel és a magyar kormány által választott utat. A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekről elmondta, ezeket tudomásul veszik, a fő szempont azonban az állampolgáraik biztonsága kell hogy legyen. Orbán Viktor ennek kapcsán kijelentette,
elfogadjuk a bevándorlóországoknak azt a döntését, hogy ők bevándorlóországok lettek, s azt kérjük, tartsák tiszteletben a magyar nemzetnek azt a döntését, hogy mi meg nem akarunk azok lenni. Nem kívánunk olyanná válni, mint amilyenek most ők.
A magyar–lengyel kapcsolatok hagyományosan jók, Jaroslaw Kaczynski azonban különösen fontos szövetségese lett Orbán Viktornak, mióta a jogállamisággal és a bevándorlással kapcsolatos nézetkülönbségek miatt kiéleződött a két ország viszonya a nyugat-európai nagyhatalmakkal és az Európai Bizottsággal. Az amerikai központú Carnegie Központ egyik közelmúltban publikált brüsszeli elemzése sok nyugat-európai politikus véleményét jeleníti meg, amikor arról ír, hogy e két ország jelenlegi együttműködése veszélyt jelent az unió intézményrendszerére. Mint figyelmeztetnek, ha az összes tagállam kormánya nem lép fel egységesen és határozottan, akkor
a lengyel és a magyar kormányok tönkre fogják tenni az egész EU-t.
Ebben a hangulatban a magyar–lengyel csúcstalálkozó azt üzeni a bírálóknak, hogy az egység a front ezen oldalán is szilárd. Orbán Viktor útja mindenki számára egyértelművé tette, hogy Varsó és Budapest az uniót érintő ügyekben összezár, s ennek jegyében minden olyan kérdést zárójelbe raknak, amelyben a két ország esetleg más álláspontot képvisel.
Ki lehet mondani, hogy immár nemcsak a Berlin–Párizs, hanem a Budapest–Varsó tengely is létezik, még ha befolyása nem is annyira erős, mint az Európai Unió két vezető hatalmának összefogásáé – fogalmazott lapunknak Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem Európa-központjának professzora. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az európai integráció további útját illetően fontos állomáshoz közeledve Varsó és Budapest is folyamatosan egyezteti az álláspontját – információink szerint Kaczynski októberben látogat Magyarországra –, s további szövetségeseket keres az Emmanuel Macron által felvázolt föderalizációval, a mag-Európa gondolatával szemben. Erre Angela Merkel még nem mondott igent, de Tallinnban már körvonalazódhat a német álláspont is. Varsó és Budapest egyaránt szeretné elkerülni, hogy a perifériára sodródjon, ám ennek az elemző szerint fennáll a veszélye. A kutató ennek kapcsán figyelemre méltónak tartotta azt is, hogy miközben a V4-ek másik két tagja már egyre kevésbé tart Orbán Viktorral és Kaczynskival, addig a lengyel külügyminiszter európai ügyekkel foglalkozó helyettese a napokban Londonba utazott, hogy a brexit utáni együttműködéséről tárgyaljon.
