A nagyromán egyesülés jövő évi centenáriumának közeledtével versenyfutásba fogtak magyarellenességben a bukaresti politikusok, akik a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét is felhasználják a nacionalista hangulatkeltésre, de még az álhírektől sem riadnak vissza. Utóbbira Traian Basescu volt román államfő szolgáltatott példát, amikor azzal vádolta meg a Mol Romániát, hogy „az autonóm Székelyföld” térképének forgalmazásával a tömbmagyar régió elszakadását célzó törekvéseket támogatja. A szenátorként tevékenykedő jobbközép politikus az általa alapított és irányított Népi Mozgalom Pártja (PMP) szombati rendezvényén arra szólította híveit, ne tankoljanak a magyar kőolajipari társaság romániai töltőállomásainál. Szerinte a társaság „annak az országnak az alkotmánya ellen kampányol, amelynek a területére beengedték”.
Kiderült, Basescuék a Székelyföldi Legendárium csapata által a régió idegenforgalmi nevezetességeinek megismertetése és népszerűsítése érdekében összeállított kulturális és értéktérképet állítják be autonomista propagandának. Fazakas Szabolcs, a projekt vezetője közölte: a 2011-ben készített, román-magyar-német-angol nyelvű térképen Székelyföldnek és környékének turisztikai látványosságait tüntették fel úgy, hogy az illető nevezetesség egy-egy kis ikonját is lerajzolták. Hozzátette: nemcsak Székelyföldi látnivalók szerepelnek a térképen, hanem például a Bucsecs-hegység legmagasabb csúcsa, az Omul, és a Buzau megyei iszapvulkánok is. A forgatókönyvíróként és producerként is tevékenykedő Fazakas – akinek nevéhez többek közt székelyföldi legendagyűjtemény, hangoskönyv és rajzfilm is fűződik – közösségi oldalán szembesítette a valósággal a botrányt kirobbantó Eugen Tomacot, a PMP ügyvezető elnökét, akinek ennek ellenére meggyőződése, hogy a magyar tőkéjű társaság Románia feldarabolását célzó akciót népszerűsít. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője pedig „tipikus fake news”-nak nevezte az állítást.
Fazakastól megtudtuk, az ügy pikantériája, hogy a Szászföldet, Barcaságot és Moldvát is ábrázoló térkép 2011-ben kifejezetten tetszett Elena Udrea akkori román idegenforgalmi és régiófejlesztési miniszternek – Basescu elnök tanácsadójának –, és bár támogatásáról biztosította, a tárca végül forráshiány miatt nem finanszírozta anyagilag a projektet. Basescu megnyilvánulása azért is ellentmondásos, mivel mindkét választási győzelmét az erdélyi magyaroknak köszönhette, és előszeretettel látogatott Székelyföldre.
Ezzel egy időben ellenzéki román politikusok azzal vádolják a balliberális kormányt, hogy engedett Budapest „zsarolásának” a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében. Mint ismert, a magyar kormány a napokban bejelentette, hogy a tanintézet – amelynek alapítását a korrupcióellenes ügyészség illegálisnak tartja – jogi státusának megszűnése miatt nem támogatja Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozását. A román oktatási miniszter rendelete alapján az egyházi iskola diákjai a színmagyar Bolyai Farkas Gimnáziumba sorolva kezdik ma a tanévet, az egyház és a szülői közösség azonban csak ideiglenes megoldásnak tartja a katolikus gimnázium megszűnését. A Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció elnevezésű szervezet szerint Bukarest OECD-tagságának megtorpedózásával Magyarország gazdasági háborút hirdetett keleti szomszédja ellen. Közben az ellenzéki jobbközép liberálisok (PNL) hazaárulással vádolják a kormányzó szociáldemokratákat amiatt, hogy hajlandók eleget tenni az RMDSZ kérésének, és a jelenlegi húszról tízre szállítanák le a nemzeti kisebbségekre vonatkozó anyanyelv-használati küszöböt. Az egyébként félig magyar származású Ludovic Orban vezette alakulat utcai tüntetésekkel kívánja megakadályozni a szerinte Románia föderalizációjára tett kísérletet.
