Titkok szivároghattak ki a taskenti nagykövetségről

Magyarország Üzbegisztánban létesített nagykövetsége a megfelelő védelem nélkül, idegen érdekeknek kiszolgáltatottan működik.

Újabb információk erősítik meg a lapunk által feltárt jelenséget, miszerint Magyarország Üzbegisztánban létesített nagykövetsége a megfelelő védelem nélkül, idegen érdekeknek kiszolgáltatottan működik.

Az immár LMP színeiben politizáló Demeter Márta képviselő közérdekű adatigényléssel szerezte meg a közép-ázsiai ország fővárosában, Taskentben 2016 februárjában megnyitott nagykövetség bérleti szerződését. A dokumentum két ingatlan bérbeadásáról szól, eszerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy 50, illetve egy 249 négyzetméteres épületet bérel összesen havi 6900 amerikai dolláros áron. Az épületek azonban a tavaly szeptemberi szerződéskötéskor még nem álltak használatra készen. A felek ezért abban állapodtak meg, hogy a bérbeadó két üzbég magánszemély a szerződéskötéstől számítva harminc napon belül a célnak megfelelő állapotba hozza a magyar képviseletet ellátó ingatlanokat. Első olvasatra ez még jó üzletnek is tűnhet: ki ne örülne egy olyan főbérlőnek, aki beköltözésünk előtt az igényeinknek megfelelően újítja fel a bérelt ingatlant?

A taskenti nagykövetség mint külképviseleti objektum műszaki részletei azonban kényes információnak számítanak, amelyekre – legalábbis a bérleti szerződés értelmében – az üzbég bérbeadóknak rálátása van. A dokumentum más pontjaiban is nagyvonalúan rendelkezik a bérbeadó jogosítványairól. Első pontban kitér arra, hogy az ingatlanban bármely berendezést és mérnöki hálózatot karbantarthat, kijavíthat, felújíthat és kicserélhet.

– Az épületet az üzbég tulajdonos a magyar állami igényeknek megfelelően úgy építette át, hogy megismerhette a teljes elektromos tervezési anyagát, a rejtjelezőberendezések működtetésére szolgáló helyiségeket, a biztonságtechnikai rendszert – mondta Demeter Márta. A képviselő hozzátette, erre utal, hogy a tervezési dokumentáció a magyar mellett orosz nyelven is elkészült, de megerősítette ezt a külügyminisztérium is. Demeter Márta ezért a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalhoz és az Információs Hivatalhoz fordult.

Az üzbegisztáni székhelyű magyar nagykövetség működése nem először vet fel kérdéseket. Lapunk májusban készített interjút a külképviselet egykori első beosztottjával, az azóta távozott diplomata lapunknak kaotikus állapotokról számolt be. A nagykövetségi épületbe ugyanis a diplomáciai stáb már a felújítási munkálatok során átköltözött, s a nagykövetség számítógépei teljesen ellenőrizetlenül maradtak. A felújítás alatt álló létesítmény szinte szabadon megközelíthető volt, az ott dolgozó munkások tevékenységét senki sem ellenőrizte.

Van ráadásul egy másik érdekes pontja az idézett bérleti szerződésnek. Magyar aláírója ugyanis az Üzbegisztánba akkreditált nagykövet, Szántó Péter volt. A szerződésben általa megadott cím pedig egy másik, a közép-ázsiai országban aktív magyar szervezethez vezet el bennünket. A térség veterán szakértője, a jelenleg gazdasági attaséként dolgozó Vanyik János már 1995-ben ellátta Magyarország képviseletét civil szervezetével, a taskenti Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központtal (MKKK). A 2016 júniusában Üzbegisztánba delegált magyar nagykövet, Szántó Péter a szerződés szerint ennek a szervezetnek a címén volt bejelentve. A nyilvánvaló kapcsolat ellenére a külügyminisztérium tagadta, hogy köze lenne a Vanyik János nevéhez köthető, több évtizede Üzbegisztánban tevékenykedő szervezethez. Ez a parlament honlapján elérhető, Demeter Márta írásbeli kérdéseire adott válaszból derül ki. Íjgyártó István külügyi államtitkár válaszában ugyanis közölte, az „MKKK állami feladatot nem lát és nem is látott el”. Az államtitkár azt ugyanakkor válaszában hozzátette, hogy protokolláris feladatok ellátására, mintegy 13 millió forintért, a moszkvai magyar nagykövetségtől a szervezet kapott megbízást. Az ezt célzó további kérdésekre Magyar Levente külgazdasági államtitkár válaszolt, s leveléből egyebek mellett kiderül: Vanyik János szervezete éppen akkor kapta a moszkvai megbízást, amikor Íjgyártó István az orosz fővárosban nagyköveti pozíciót látott el. Magyar Levente válaszából kiderül, Vanyik János szervezete részt vett a gazdasági vegyes bizottság üléseinek megszervezésében, valamint üzbég delegációt szervezett a 2014-es Kurultáj fesztiválon. Ha azonban az angol és az orosz nyelvű sajtóban keresünk rá az MNKK és Vanyik János nevére, további érdekes részleteket tudhatunk meg. Kiderül, hogy Vanyik János Szijjártó Péter társaságában már a 2011 és 2013 között a magyar–üzbég kétoldalú kormányközi tárgyalásokon is részt vett. Van olyan üzbég oldal, ahol a diplomata a taskenti diplomáciai testületek listáján is megjelenik, s több helyen hivatkoznak a szervezetre úgy, mint a magyar vízumkiadás hivatalos ügyintézője. Utóbbi jelenséggel kapcsolatban Magyar Levente azt állította, az MKKK vízumkiadások ügyében csak tájékoztatást végzett. Szerettünk volna tevékenységéről elbeszélgetni Vanyik Jánossal is, a diplomatát telefonon kerestük. Ő azonban már azelőtt bontotta a vonalat, hogy kérdéseinket feltehettük volna.