A líbiai parti őrség szóvivője a hírügynökségeknek elmondta: a tengeren útra kelők nagy része a szubszaharai Afrika országaiból származik. A rendkívül silány vízi alkalmatosságokon tengerre szálló több mint ezer embert a líbiai hatóságok visszavitték a szárazföldre, ahol internáló központokban helyezték el őket.
A líbiai főváros és a tunéziai határ közötti partszakasz az utóbbi két esztendőben az embercsempész bűnszövetkezetek legfőbb terepévé vált. Tevékenységüket annak ellenére folytatják, hogy a líbiai parti őrséget európai hajók is segítik. A szóvivő szerint 2014 óta mintegy hatszázezer migráns kelt át a Földközi-tengeren Líbiából európai – főleg olasz – partok felé. Igaz, az utóbbi időben csökkent a Líbiából útnak indulók száma az erőteljesebb hatósági fellépés következtében, az embercsempészek ugyanakkor részben áthelyezték tevékenységüket a tunéziai és algériai partokra.
Az afrikai kontinens belsejéből dél felől főleg Csádból, Nigerből és Maliból, a keleti útvonalakon inkább Szudánból, nyugatról pedig egyebek között Egyiptomból kelnek útra.
Moammer Kadhafi rendszerének megdöntése után nagy bizonytalanság és hatalmi űr keletkezett Líbiában, a csempészhálózatok a zavaros helyzetben virágzó üzletet működtethetnek a migráció területén. Líbia 1770 kilométeres partvonala nyitott átkelőhellyé vált. A csempészek élnek a körülmények nyújtotta lehetőségekkel, és képesek egyszerre száz embert is bepréselni egy törékeny kis hajóba, hogy útnak indítsák őket Olaszországba.
Pénteken a Líbia déli határán át érkező migráció feltartóztatása, valamint az ott tervezett határzár megépítése is témája volt az olasz és líbiai kormány közötti egyeztetésnek Rómában. A líbiai fél hangsúlyozta, hogy az EU és Olaszország eddigi intézkedései az utóbbi hónapokban 35 százalékkal csökkentették a szomszédos Nigerből érkezők számát.
