Az Egyesült Államok kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is – közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sinzó japán kormányfővel telefonbeszélgetésükkor, amelyet hírügynökségek idéztek fehér házi forrásokra hivatkozva.
A jelentések szerint Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, „felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát”. Trump megerősítette a japán kormányfőnek, hogy Washington elítéli Észak-Korea „folytatódó destabilizáló és provokatív akcióit”.
Vasárnap délután – az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként – a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az Egyesült Államok „nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét”, de a konkrét fenyegetéseket megtorolja. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége „kőbe van vésve”. A lehetséges katonai választ Mattis hatékonynak és elsöprőnek nevezte.
Abe Sinzó japán miniszterelnök és Mun Dzsein dél-koreai elnök egyetértésre jutott hétfőn abban, hogy még szigorúbb ENSZ-szankciók bevezetéséért fognak kardoskodni Phenjan ellen. A tokiói kormány közölte: Abe és Mun telefonon egyeztetett, és a japán kormányfő azt mondta, hogy az újabb észak-koreai atomrobbantás „közvetlen kihívást jelent az egész nemzetközi közösségnek”. Alapvető fontosságú, hogy mindenki a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Észak-Koreára, egyebek között egy új, szigorúbb határozat elfogadásával az ENSZ Biztonsági Tanácsában – tette hozzá. Abe Sinzó sürgetni fogja Kínát és Oroszországot, hogy tevékenyebb szerepet játsszon ebben. Abe és Mun megállapodott abban is, hogy folytatják a szoros egyeztetést egymással és Washingtonnal az Észak-Korea jelentette veszély elhárítására.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Phenjan cselekedeteivel háborúba sodorja a Koreai-félszigetet. Turnbull az ABC televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten jelenleg a helyzet közelebb áll a háború kitöréséhez, mint bármikor az 1950–53-as koreai háború óta. Kim Dzsongun koreai vezetőt gonosz embernek nevezte, aki még saját családja tagjait is rutinszerűen végzi ki.
„Ez egy kegyetlen és gonosz rezsim. Kim halálra éhezteti saját népét. Ez egy elképesztő, veszélyes, provokatív és törvénytelen rezsim, amely veszélyezteti a térség és a világ békéjét és biztonságát, és senkinek az érdekeit nem szolgálja, kivéve annak az egyetlen családnak a diktatúráját Észak-Koreában” – fogalmazott Turnbull.
Az ausztrál kormányfő szerint az újabb kísérleti atomrobbantás elsősorban a Phenjanra legnagyobb befolyással bíró Peking számára jelent kihívást. Kim Dzsongun „úgy döntött, hogy nyíltan szembeszáll Kínával, dacol vele”, ami határozott választ követel Pekingtől. Kínának le kell állítania az olajszállítást Észak-Koreának, amivel hatalmas nyomás alá tudná helyezni az országot – mondta Turnbull.
Szöul hétfőn ballisztikus rakétával hajtott végre hadgyakorlatot, válaszul az előző napi atomrobbantásra – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara. A közlemény szerint a hadgyakorlaton légi és szárazföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K vadászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be. A vezérkar hangsúlyozza, hogy a kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, amelyek meghatározásakor figyelembe vették annak az észak-koreai gyakorlótérnek a fekvését, ahol végrehajtották az újabb atomrobbantást.
A hadgyakorlaton csak a dél-koreai fegyveres erők vettek részt, de a vezérkar hangsúlyozza, hogy újabb közös hadgyakorlatokra készülnek az amerikai hadsereggel.
Phenjan vasárnap jelentette be, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. A kísérleti atomrobbantás már a hatodik volt, és minden korábbinál nagyobb erejűnek bizonyult, két erős földrengést is kiváltott. Szakértők egyelőre nem tudják kétséget kizáróan megerősíteni, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Ezt az eszközt termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál.
Az ENSZ BT már számos alkalommal fogadott el büntető intézkedéseket Észak-Korea ellen atom- és rakétakísérletei miatt.
