Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen a horvát ellenzék

Egy nyilvánosságra került szerződés miatt döntöttek így.

A felháborodást azt okozta, hogy a Jutarnji List című horvát napilap csütörtöki számában részleteket közölt Anton Ramljak kormánybiztos és több horvát, valamint nemzetközi pénzintézet közötti úgynevezett visszafizetési elsőbbségről (roll up) szóló szerződésről, amely szerint az utóbbiak 480 millió euró új hitelt bocsátottak a vállalatcsoport rendelkezésére. A szerződés egyik cikke hatályon kívül helyezi a horvát parlament által hozott, csak lex Agrokor néven emlegetett törvényt, és feljogosítja a hitelezőket, hogy egyezzenek meg és döntsenek az Agrokor átalakításáról, valamint kiköti, hogy csak angolszász bírósághoz fordulhatnak a vitatott ügyek rendezésében. A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a kormány nem válthatja le Anton Ramljak kormánybiztost, mert az megsértené a hitelekről szóló szerződést. Ramljakot korábban azzal vádolták, hogy részt vett az Agrokor megmentéséről szóló törvény megírásában, amely az ellenzék szerint összeférhetetlen a kinevezésével, és már korábban is tárgyalt nemzetközi pénzintézetekkel.

Andrej Plenkovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen azt mondta, hogy a kormány jogait és kötelezettségeit az Agrokor megmentéséről szóló törvény szabályozza, amelyet egyetlen szerződés sem írhat felül.

Szakértők szerint azonban Ramljak leváltása esetén a hitelezők eldönthetik, hogy felemelik-e a kamatokat az összes eddigi hitel után, ami akár 1 milliárd euró pluszköltséget is jelenthet.

A parlamentben is heves vita folyt az Agrokor körül kialakult újabb fejlemények miatt.

Arsen Bauk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője azt követelte, hogy Martina Dalic gazdasági miniszter és Plenkovic a parlament előtt magyarázzák meg a szerződés körülményeit. „Ramljak erősebb a kormánynál, a kormány nem irányítja az Agrokort, azt különböző pénzügyi alapok irányítják, ezért a »lex Agrokort« a jövőben »lex Alapoknak« is hívhatjuk” – mondta Bauk.

Nikola Grmoja, az ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselője arról beszélt, hogy a közvélemény számára ismeretlen dokumentumok kerültek napvilágra, ami katasztrofális következményekkel járhat az Agrokorra és az egész gazdaságra nézve.

A szintén ellenzéki Horvát Parasztpárt (HSS) képviselői haza- és nemzetárulással vádolták a nagyobbik kormányzó pártot, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ).

Davor Bernardic, az SDP elnöke csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be pénteken a kormány ellen. Mint mondta, minden „normális civilizált országban” a miniszterelnök már lemondott volna. Hozzátette: Tomislav Karamarko volt kormányfő sokkal kisebb ügy miatt távozott a kabinet éléről. Az indítványhoz nagy valószínűséggel a többi ellenzéki párt is csatlakozik.

A 2016-ban csődközelbe jutott Agrokor Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt. A cégcsoporton belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát hazai össztermék (GDP) 15 százalékát. A parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a lex Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást.

A törvény alkalmazását a tulajdonosnak és a hitelezőknek kell kérnie, az állam pedig egy biztost nevez ki a vállalat élére, akinek 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot. A válságmenedzsment kinevezésével egy időben a régi vezetőséget meneszti a kormány. Az Agrokor esetében mindez megtörtént.