Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóira a formális meghívót az Európai Tanács elnöke küldi ki, aki most a lengyel Donald Tusk. A meghívók korábban valóban formálisak voltak, csak megemlítették a napirendet, az elnök pedig örömét fejezte ki a közeli viszontlátás miatt. Azonban az utóbbi néhány csúcs előtt Tusk egyre hosszabb leveleket írt, amelyekben már politikai állásfoglalások, határozott vélemények, olykor feddések is voltak. A mostani csúcs előtt az elnök valóságos regényt írt, amelyben mellékletként szerepel a Vezetők napirendje elnevezésű munkaprogram, amely konkrét feladatokat ad az EU legmagasabb szintű döntéshozatali szervének egészen 2019 nyaráig. Sokan úgy vélik, hogy most jutott el az EU abba a viszonylagos nyugalmi helyzetbe, amikor elő lehet venni az eddig halogatott kényes témákat, legelőször a közös menekültügyi reformot, amely tartalmazza az álladó menekültelosztási mechanizmust. A menetrend szerint a következő csúcson, vagyis decemberben már tárgyalni kell róla, és a közös megegyezésig el kell jutni vagy a májusi EU–Nyugat-Balkán-csúcson, vagy pedig a júniusi szokásos EU-csúcson. Kemény csatákra lehet számítani, Tusk mindenesetre Brüsszelben arra figyelmeztetett, hogy nincs jövője a menekültek áthelyezésére vonatkozó uniós kvótarendszernek, mert éket ver Európa és a visegrádi négyek közé.
Az élet annyiban máris keresztülhúzta Donald Tusk terveit, hogy a legtöbbeket érdeklő téma a máltai újságírónő elleni merénylet, Katalónia helyzete és a brexit volt Brüsszelben, s ezek közül csak az utóbbi szerepelt a gondosan kidolgozott napirenden. A találkozóra érkező máltai miniszterelnök, Joseph Muscat azt mondta, hogy Daphne Caruana Galizia meggyilkolása szörnyű tett volt, amire még nem volt példa a máltai történelemben. Az azt firtató kérdésre, hogy a kormánya „tiszta-e” az ügyben, azt válaszolta, hogy „igen, teljesen”. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is azzal kezdte az állam- és kormányfők előtti beszédét, hogy megemlékezett Daphne Caruana Galiziáról, és elmondta, hogy az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén napirendjére vette az újságírók védelmét és a sajtószabadság kérdését.
Katalónia kapcsán az uniós vezetők siettek egységet mutatni, egy politikus azonban látványosan nem akart beszélni a témáról, mégpedig a spanyol miniszterelnök. Mariano Rajoy megérkezett a tanácskozás színhelyére, kiszállt az autóból, és a feléje záporozó többtucatnyi újságírói kérdéssel nem törődve belépett az épületbe. Ugyan kisebb felhajtás mellett, de hasonlóan cselekedett Orbán Viktor is, a magyar miniszterelnök sem nyilatkozott érkezésekor a sajtónak. Kiszivárgott hírek szerint Orbán azt képviseli a megbeszélésein, hogy Olaszországot az EU segítse nagyobb pénzügyi forrásokkal. Az MTI úgy értesült, a miniszterelnök ezt úgy képzeli el, hogy a Törökország részére korábban létrehozotthoz hasonlóan pénzügyi alapot állítanának fel. Ebbe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak, hogy segítsenek Rómának az Afrikából érkező migráció megfékezésében. Ezenkívül azt is javasolta a miniszterelnök, hogy Szerbiát és Montenegrót minél előbb vegyék fel az EU-ba.
Ami a brexitet illeti, Theresa May azt ígérte, hogy a következő hetekben ambiciózus terveket vázol majd fel, mert az állampolgári jogokról sürgősen megállapodásra kell jutni. A jelenlegi állással nem teljesen elégedett Angela Merkel, aki azonban lehetőséget lát arra, hogy a decemberi EU-csúcson megkezdődjön a tárgyalás a második szakaszról, vagyis a kilépés utáni EU–brit viszonyról. Sokkal sarkosabban fogalmazott Mark Rutte holland kormányfő, aki azt mondta, „a legfőbb téma a kilépési számla lesz”.
