Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a Kirkuk és a városhoz közeli olajmezők irányítását célzó iraki hadművelet során tüzérségi támadást mértek egymásra az iraki erők és a kurd hadsereg, a pesmerga. Iraki katonai források is megerősítették, hogy eldördültek a fegyverek. Közlésük szerint Katyusa rakétákat vetettek be a szemben álló felek az elmérgesedni látszó konfliktusban. A Rudau kurdisztáni televízió élő tudósításában nehézgépfegyverek kerepelése hallható – írja az MTI.
A fejleményekről egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot. Az iraki oldal azt állította, hogy kiterjedt területeket vontak Bagdad ellenőrzése alá, ráadásul egy puskalövés nélkül. Az irakiak azt közölték továbbá, hogy összecsapás nélkül átvették a Kirkuk melletti K-1 légitámaszpont ellenőrzését. A kurd oldal eközben azt közölte, hogy egyetlen olajmező sem került iraki kézre.
Később az iraki erők arról számoltak be, hogy utakat, hadállásokat és létesítményeket foglaltak el a pesmergától, például egy földgázterminált és egy ipari parkot Kirkuk várostól délre. Az iraki erők „folytatják az előrenyomulást” – olvasható egyesített hadműveleti parancsokságuk közleményében. A kurd erők szóvivője megerősítette, hogy az irakiak „több ágon, jelentős” támadást indítottak ellenük az éjjel Kirkuk város elfoglalására. Elismerte, hogy elvesztették az említett földgázterminál (Északi Földgáztársaság) és az ipari park feletti ellenőrzést, de hozzátette, hogy szétlőtték az irakiak legalább öt Humvee típusú páncélozott járművét és egy vagy két harckocsiját. Az emberveszteségről nem közölt számokat. Az iraki erők „felégettek sok házat és megöltek sok embert” Toz Hormato és Dakuk falvakban, Kirkuktól délre – tette hozzá. A kurdisztáni regionális kormány nem erősítette meg az iraki erők jelentését és a kurd szóvivő szavait.
Maszúd Barzáni kurd elnök az események hatására felhatalmazta a pesmergát, hogy szembeszálljanak a Népi Mozgósítási Erők (Hasd es-Saabi) nagy többségében síita milíciákat összefogó ernyőszervezettel, amely az iraki kormányerők oldalán harcol. Ez utóbbi fegyveres csoport Iránhoz áll közel, bírálói szerint ugyanannyira szélsőségesek, mint egyes szunnita fegyveres csoportok. A kurdok többsége szunnita muzulmán.
Amennyiben tüzet nyit bármely nem katonai szervezet, a pesmerga erőt alkalmazhat a támadás visszaveréséhez – mondta Barzáni a síita szervezetre utalva. Iraki Kurdisztán elnöke ugyanakkor utasította a kurd fegyveres erőket, hogy ne kezdeményezzenek összecsapást.
Az elnök a bagdadi kormányhoz szólva – vélhetően a kurdok ellen számos atrocitást elkövető Szaddám Huszein néhai iraki diktátorra utalva – azt mondta: a jelenlegi iraki hatalom nem erősebb az elődjeinél, nem fogja megtörni a kurdok akaraterejét.
A Rudau legfrissebb híre szerint a Népi Mozgósítási Erők legalább hét tagját ölte meg a pesmerga.
Az iraki és kurd tisztviselők még korábban, ugyancsak hétfőn közölték, hogy megindultak az iraki erők a kurd ellenőrzésű Kirkuk kormányzóság azonos nevű székhelyének repülőtere, a K-1 és a kormányzóság területén fekvő olajmezők irányába. Az iraki nemzeti biztonsági tanács – amelyet Haider al-Abádi kormányfő elnököl – egyébként még vasárnap azt közölte, hogy a kurdisztáni hatóságok háborút akarnak hirdetni. A tanács közleménye ezt azzal is indokolta, hogy állítólag a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű, terroristának minősített szervezet tagjai tevékenykednek Kirkukban.
Az iraki miniszterelnök korábban utasította a kormányerőket, hogy a pesmerga és a helyiek közreműködésével biztosítsák a rendet Kirkukban. Haider al-Abádi hangsúlyozta, hogy a kormányerők elsődleges célja a kirkuki állampolgárok védelme, és felszólította a helyieket az együttműködésre. Az iraki erők eközben azt közölték, hogy a Népi Mozgósítási Erők közvetlenül nem vesz részt a „rendteremtő” műveletekben.
Sajtóértesülések szerint a hétfőre virradóra indított iraki műveletekben az iraki különleges erők, a terrorelhárítási alakulatok, valamint egy páncélos hadosztály is részt vesz. A Rudau tudósítása szerint eközben Kirkukban folyamatosan gyűlnek az önkéntesek, hogy fegyvert ragadjanak, és megvédjék a várost főként a Népi Mozgósítási Erőktől. A The Guardian beszámolója szerint Nadzsmaldin Karim, Kirkuk kormányzója mindenkit arra sürgetett, hogy menjen utcára a város védelme érdekében.
Laura Seal, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője arra sürgette a szemben álló feleket, hogy kerüljék el a konfliktus további eszkalálódását. „Ellenezzük az erőszakot mindkét fél esetében, és óva intünk a destabilizáló cselekedetektől, amelyek elvonják a figyelmet az Iszlám Állam elleni harcról, és még inkább aláássák Irak stabilitását” – mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy az Iraki Kurdisztán egyoldalú referendumáról hozott „sajnálatos” döntés ellenére is az iraki alkotmánynak megfelelő dialógus a legjobb mód a felmerült vitás kérdések rendezésére. Az Egyesült Államok az iraki és a kurd erőket is egyaránt kiképzésben részesítette, illetve fegyverekkel látta el őket.
Habár az olajban gazdag Kirkuk tartomány nem része az autonóm Kurdisztánnak, ott is megtartották a szeptember 25-ei kurd függetlenségi népszavazást. A bagdadi kormány válaszul a népszavazásra számos gazdasági és jogi intézkedést hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.
Ismeretes, az iraki kurd szavazók elsöprő többsége, a résztvevők 92,73 százaléka igennel voksolt arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. Az iraki parlament ezt követően felhatalmazást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett. Az iraki törvényhozók továbbá azt is követelték, hogy zárják be az autonóm kurd régió fővárosában, Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat. Haider al-Abádi miniszterelnök azt követelte a kurd hatóságoktól, hogy nyilvánítsák semmissé a függetlenségről rendezett népszavazás eredményét.
Kirkuk kormányzóság bizonyos térségeit az Iszlám Állam terrorszervezettől foglalták el a kurd erők, és bagdadi nyomásra sem tűnnek hajlandónak arra, hogy megváljanak tőle.
A Rudau értesülései szerint Bagdad pénteken ultimátumot adott Erbílnek: hat követelést megfogalmazó listát terjesztett elő, teljesítésükre pedig helyi idő szerint vasárnap hajnali két óráig adott időt. A dokumentum egyebek között azt követelte, hogy a kurd hatóságok adják át az iraki kormányerőknek a K-1 légibázis és a kormányzóság összes olajmezője fölötti ellenőrzést, és szolgáltassák be az Iszlám Államtól szerzett hadizsákmányt.
