Élő közvetítés
Románia
ÉLŐ
Ukrajna

Nem könnyű a Budapesttel együttműködő románok dolga

Illyés Gergely politológus szerint a magyarellenes médiakampány meghatározza a bukaresti politikai elit viszonyulását.

2017. 10. 30. 8:59
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Történt némi elmozdulás a magyar–román viszonyban, de a kapcsolatok még mindig törékenyek és képlékenyek, ráadásul a kedvező változások sajnos nem visszafordíthatatlanok – értékelte az elmúlt időszak fejleményeit lapunknak Illyés Gergely erdélyi politológus. A szakértőt annak kapcsán faggattuk, hogy enyhülni látszanak a hosszú ideje kifejezetten feszült kétoldalú kapcsolatok: Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is telefonon egyeztetett a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi katolikus iskola sorsáról, a két ország külügyminisztere pedig a korábbi nyilatkozatháborút követően végre konkrét ügyekben – magyar gazdaságfejlesztési program Erdélyben, magyar diplomaták tevékenységének jóváhagyása, közös energetikai projektek – egyeztetett. Liviu Dragnea PSD-elnök megígérte, Románia OECD-tagságának támogatása fejében a bukaresti hatóságok hozzájárulnak a katolikus gimnázium újraalapításához.

Illyés Gergely szerint sok helytálló érvet fel lehet hozni amellett, hogy a román szociáldemokrata pártelnök ígérete nem sokat ér, ám a bukaresti belpolitikában jelenleg még mindig az ő szava a legerősebb garancia. Ám, noha a román balliberális koalíció pártjainak vezetőségében érezhető a kapcsolatok javítására vonatkozó szándék, a kedvező változások nem visszafordíthatatlanok, mivel a bukaresti sajtó és az ellenzék is rendre Budapest ostorozásával van elfoglalva. Nincs könnyű dolga annak a román politikusnak, aki látványos együttműködésre törekszik Budapesttel, ráadásul a PSD-n belüli folyamatos hatalmi harc, továbbá a román belpolitikai élet meglehetősen feszült állapota is sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz – jelentette ki kérdésünkre a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Hozzátette: a Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően nagyon sokat árt az a folyamatos magyarellenes médiakampány, amely kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad. Szerinte ez a részben tudatos és célorientált, részben a román média működési elvéből következő tendencia jelentős hatást gyakorol a román közvéleménynek, ezáltal a román politikai elitnek a kérdéshez való viszonyulására.

Megkérdeztük a szakértőtől, közrejátszhat-e a román–magyar kapcsolatok fejlődésében az a Brüsszelben és Bukarestben egyaránt elhangzó elemzői vélemény, miszerint Románia lengyel és magyar mintára az illiberalizmus útjára lépett. Illyés szerint a kétoldalú kapcsolatokra ez az értelmezési keret olyan szempontból lehet befolyással, hogy nehezebbé teheti a szorosabb együttműködés felvállalását a brüsszeli intézmények és a nagy EU-tagállamok kancelláriáiról érkező esetleges rosszalló üzenetek miatt. A közép- és kelet-európai országok fokozottabb együttműködését ugyanis sokan nem tekintik prioritásnak Nyugat-Európában, furcsának vélik, hogy a tagállami vezetők nemcsak Brüsszelben találkoznak, hanem egymás fővárosaiban is. Bár a magyar kormány szerint mindenki számára előnyöket jelenthet a visegrádi országok szoros együttműködése Romániával, Klaus Iohannis jobbközép román államfő nemrég leszögezte: ellenzi hazájának a V4-ekhez való csatlakozását.

A magyar–román viszony alakulására minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét az is, hogy keleti szomszédunk jövőre ünnepli Nagy-Románia megalakulásának, a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltott „nagy román egyesülésnek” a centenáriumát. Az elemző szerint sok jóra nem számíthatunk, ha a román állam részéről az ünnepségsorozat abban merül ki, hogy győztes-vesztes relációban keretezi a történelem eseményeit, és a bukaresti politikai erők versenyeznek egymással a soviniszta megnyilvánulásaikban, amiből a bukaresti kormánypártok és a kormány sem vonhatja ki magát. „A magyar fél részéről is érkezhetnek ezekre válaszok, a diplomáciai érintkezés felületei pedig így gyorsan beszűkülhetnek. Vannak olyan állami intézmények Romániában, amelyek ebben a forgatókönyvben érdekeltek. Ugyanakkor jövőre egészen biztosan centenáriumot ünnepelnek a románok, tehát valamilyen formában fel tud erre készülni Magyarország és az erdélyi magyarság is, így elképzelhető számunkra kedvezőbb szcenárió is” – vélekedik a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.

Egészen váratlanul érte a romániai nyilvánosságot Liviu Dragnea PSD-elnök és Mihai Tudose miniszterelnök konfliktusa, amely végül a kormányfő által kicsikart minisztercserékkel elcsitult. Illyés úgy véli, a mostani események tovább gyengítették a bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Dragnea párton belüli pozícióját, amely amúgy is meggyengült, miután a balliberális koalíció júniusban megbuktatta előző, Sorin Grindeanu vezette kabinetjét. „Ezt a vezetői válságot érezve a PSD-n belül folyamatos a harc, ami természetesen érdekében áll az ellenzék szerepét szinte egyedül betöltő Iohannisnak. A kormányváltás ugyanakkor nem reális opció, az államfő számára éppen megfelelő, hogy a 2016-ban választást nyerő szociáldemokraták kormányzása kudarcokkal teli, és állandóan instabilitással fenyegeti az országot” – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a politológus. Hozzátette: a bukaresti politikai elit általában véve is vezetői válsággal küzd, ebben a helyzetben pedig sokszor úgy tűnik, hogy más, demokratikus felhatalmazással nem bíró állami intézmények is aktívan bekapcsolódnak a politika alakításába, ami nem tesz jót az amúgy is gyenge román demokráciának.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.