Megkérdeztük a szakértőtől, közrejátszhat-e a román–magyar kapcsolatok fejlődésében az a Brüsszelben és Bukarestben egyaránt elhangzó elemzői vélemény, miszerint Románia lengyel és magyar mintára az illiberalizmus útjára lépett. Illyés szerint a kétoldalú kapcsolatokra ez az értelmezési keret olyan szempontból lehet befolyással, hogy nehezebbé teheti a szorosabb együttműködés felvállalását a brüsszeli intézmények és a nagy EU-tagállamok kancelláriáiról érkező esetleges rosszalló üzenetek miatt. A közép- és kelet-európai országok fokozottabb együttműködését ugyanis sokan nem tekintik prioritásnak Nyugat-Európában, furcsának vélik, hogy a tagállami vezetők nemcsak Brüsszelben találkoznak, hanem egymás fővárosaiban is. Bár a magyar kormány szerint mindenki számára előnyöket jelenthet a visegrádi országok szoros együttműködése Romániával, Klaus Iohannis jobbközép román államfő nemrég leszögezte: ellenzi hazájának a V4-ekhez való csatlakozását.
A magyar–román viszony alakulására minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét az is, hogy keleti szomszédunk jövőre ünnepli Nagy-Románia megalakulásának, a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltott „nagy román egyesülésnek” a centenáriumát. Az elemző szerint sok jóra nem számíthatunk, ha a román állam részéről az ünnepségsorozat abban merül ki, hogy győztes-vesztes relációban keretezi a történelem eseményeit, és a bukaresti politikai erők versenyeznek egymással a soviniszta megnyilvánulásaikban, amiből a bukaresti kormánypártok és a kormány sem vonhatja ki magát. „A magyar fél részéről is érkezhetnek ezekre válaszok, a diplomáciai érintkezés felületei pedig így gyorsan beszűkülhetnek. Vannak olyan állami intézmények Romániában, amelyek ebben a forgatókönyvben érdekeltek. Ugyanakkor jövőre egészen biztosan centenáriumot ünnepelnek a románok, tehát valamilyen formában fel tud erre készülni Magyarország és az erdélyi magyarság is, így elképzelhető számunkra kedvezőbb szcenárió is” – vélekedik a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.
