Az egyelőre lezáruló vezetőváltás-sorozatban érintett személyeket és területeket előre nem jelentették be, csak a Kommerszant című napilapnak szivárogtatták ki szeptember végén, hogy tíz kormányzói poszton személycsere lesz. A fiatalítás és a technokraták pozícióba helyezésének szándékát sejtették, de még az indítékokat sem nevezték meg egyértelműen. A sajtóban megjelent találgatások hol a szervezetlenségre, hol a korrupcióra, hol a választási csalásoknak a korábbi kormányzó általi eltűrésére utaltak mint a leváltás okára. A hivatalban lévő területi vezetők a híradások szerint nem egy alkalommal maguk „kérték”, hogy mandátumuk lejárta előtt távozhassanak.
A váltást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „abszolút normális, megkövetelt és elvárt rotációs folyamatnak” nevezte. Hasonló, „csomagban” végrehajtott cserékre korábban is volt példa. Putyin 2016 közepén például egyetlen nap alatt négy ügyvezető kormányzót nevezett ki, akit tizenkét kormánypárti társával együtt kivétel nélkül megerősítettek pozíciójukban az egy hónappal ezelőtt megtartott helyi választások. Ezt Peszkov a „mély bizalom jelének” nevezte, Mihail Vinogradov politológus pedig a Vedomosztyi című napilapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a hatalom ezt felhatalmazásnak érezte a további változtatásokra.
Noha Putyin elnök hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát a márciusi elnökválasztáson, Alekszandr Kinyev politológus a BBC orosz nyelvű adásának nyilatkozva a kádercserét az újraválasztás előkészítéseként értékelte. A Kreml Kinyev szerint – igazi kampány és a kemény konkurenciaharc híján – jelképes vezetőváltásokkal próbálja meg kielégíteni a változás iránt jelentkező társadalmi igényt.
Márpedig Gyenyisz Volkovnak, a Jurij Levada Független Elemzőközpont szociológusának a Moszkvai Carnegie Központ honlapján megjelenő elemzése szerint a lakosság több mint kétharmada változást akar Oroszországban. Konsztantyin Kalacsov politikai tanácsadó úgy vélekedett, hogy a kinevezések kielégítik a többség politikai elvárásait, az egyedül az elnöknek elkötelezett, új vezetők lépeseit pedig veterán politikai tanácsadók fogják egyengetni a helyi elittel.
A szeptemberi kormányzóválasztásoktól eltérően most a Putyinhoz igazodó, a törvényhozásban is szupertöbbségű Egységes Oroszország párt mellett a parlamenti ellenzékben ülő Igazságos Oroszországnak és a kommunistáknak is jutott egy-egy kinevezés. A 38 éves, kommunista Andrej Klicskov kinevezése Orjoli megye élére a puszta hatalmi gesztus mellett megfigyelők szerint távlatibb célt is szolgál, hiszen őt Szergej Szobjanyin hivatalban lévő polgármester potenciális kihívójaként tartották számon Moszkva elöljárójának jövő év szeptemberére esedékes megválasztásán.
Noha a kormányzók kiszolgáltatottak a központi hatalomnak, szerepük nem csak jelképes régiójukban, mert ha hivatalosan nem is, valójában ők felelnek az elnökválasztás lebonyolításáért. Ami nem lesz könnyű feladat, mert a szeptember 10-i regionális választások azt jelzik, hogy csökkent az oroszok érdeklődése a voksolásos politikai erőpróbák iránt. Márpedig a Kreml az RBK gazdasági lap értesülése szerint azt szeretné elérni, hogy Putyin 70 százalékos részvétel mellett megkapja a szavazatok 70 százalékát.
Ahogy a leváltott, úgy a kinevezett kormányzók kiválasztásának mechanizmusát is homály fedte. Az új vezetőkben talán annyi a közös, hogy rátermettségüket nem a felsőbb szintű közigazgatásban bizonyították.
A hatalommal szemben kritikus orosz médiában egy „klóngyár” – az elnöki adminisztráció – termékeiként kezdték el őket emlegetni. Némi túlzással ezt a politikusok külsejére értette a hírmagyarázók egy része, mígnem egyebek mellett a Novaja Gazeta című független napilapnak köszönhetően kiderült, hogy a jelölteket különleges tréningen válogatták ki.
Az elnöki apparátus kettes számú vezetője, Szergej Kirijenko által mozgatott felső szintű utánpótlási rendszerben a potenciális vezetőknek szemináriumokon vagy játékos helyzetekben kell bizonyítaniuk, rátermettségüket egyebek mellett sárkányhajós evezésen, vitorlázáson vagy szikláról a folyóba ugorva csillogtathatják meg – írta a lap.
Hasonló célú tréningeket tartottak már a kremlbeli apparátus korábbi vezetője, a jelenlegi alsóházi elnök, Vjacseszlav Vologyin irányítása alatt is, ám azok stílusán azóta színesítettek, nem utolsósorban German Grefnek, a Szberbank vezérigazgatójának ráhatására. A résztvevőknek a fizikai kalandok mellett azonban át kellett esniük olyan szellemi erőpróbákon is, mint Szobjanyin polgármester, több miniszter, sőt Igor Szecsin, a Rosznyefty-vezér előadásai.
Szergej Kirijenko az Interfax hírügynökségnek szerdán elmondta, hogy Putyin utasítására az elnöki adminisztráció Ligyeri Rosszii (Oroszország vezetői) címmel újabb összoroszországi vetélkedőt rendez, amelynek győztesei a „vezetői elit” tartalékállományába kerülnek majd, és államigazgatási képzésben fognak részesülni. Ezt Kirijenko a felemelkedés lehetőségének, erős állami támogatottságú, „nyílt vertikális liftnek nevezte”.
Az új típusú vezetőképzésről ugyancsak beszámoló Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap azt feszegette, hogy a reménybeli kormányzókat – ahelyett, hogy azt vizsgálnák, vajon magas partról a folyóba ugorva vállalják-e a kockázatokat – inkább a korrupcióval szembeni állóképesség terén kellett volna tesztelni.
